Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

242 JÁSZBERÉNY Ladánybene berényi részére is sokan költöztek ki a múlt század 50-es éveitől.

17 Ezenkívül a Pest megyei Űjszász határában is több berényi vásárolt földet és vert rá tanyát, előbb földet vásárolva, majd tanyát építve rá, s kerül közigazgatásilag ahhoz a községhez, ahol tanyai lakóhelye van. Megjegyezzük, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulása után az addig vezető szerepet vitt, kerületi közigazgatásban élenjáró családok egy része Szolnokra, az új közigazgatási központba húzódik be (s ez a beáramlás azóta is tart). 5. 1357-ben határpert folytatott Jákóhalmával a Horgasérmellyéke nevű határrészért.

18 1622-ben II. Ferdinánd által kiadott, egész Jászságot érintő privilégiumlevél megerősíti korábbi királyaink által a jászoknak adott privilégiumokat, így a Zsigmond 1407-ben, 1412-ben; Mátyás 1478-ban és II. Ulászló által 1492-ben kiadott okleveleket.

19 Minden valószínűség szerint ekkor már a Jászság egyik legjelentősebb központja Berény volt. Ezt mutatja az is, hogy később 1462-ben, Mátyás kérésére ide telepedtek be a ferencesek, hogy a jászok térítését - amelyet több rend hasztalan kísérelt meg korábban - befejezhessék. A ferencesek 1472-ben építették fel zárdájukat, s ez a zárda vált a megtérített Jászság vallási központjává.

20 1545-ben a török a Jászságot is a hatvani szandzsák részévé tette, de ekkor még nem szállta meg.

21 1550-ben összeírták a hatvani szandzsák településeit, s ebből világosan látszik, hogy Berény már jelentős város, egyházi központ, s vitathatatlanul az egész Jászság székhelye volt.

22

1552-ben az Eger ellen vonuló törökök megsarcolták.

23

1565-ben a török el is foglalta Jászberényt, a zárda épületét katonai célokra igénybe vette és a várost pedig 1567-ben palánkkal erősítette meg. Ugyanekkor idehelyezte az 1620-as évekig működő kádihivatalt is, amely a török bíráskodás székhelyévé avatta a várost.

24 Eger török kézre kerülése után (1596) Berény elveszítette katonai jelentőségét. Amikor az 1620-as években palánkja leégett, a török már nem is újította meg, sőt mint katonai állomáshelyet is feladta.

25 Megnövekedett azonban számára Berény és a Jászság gazdasági jelentősége, s mind a török, mind a magyar rendek külön privilégiumokkal halmozták el a várost, összegyűjtötték a 15 éves háború után kissé megfogyatkozott, szétszéledt lakosságát.

26 A török uralom idején Jászberény nemcsak a Jászságnak, de a két másik kiváltságos kerületnek, a Kis- és Nagykunságnak is közigazgatási központjává vált. Ennek oka az, hogy a két Kunság meglehetősen sokat szenvedett, s lakossága sokkal nagyobb mértékben megfogyatkozott, mint Jászberénynek és a hozzá tartozó települések lakossága. Ezért történhetett meg az, hogy a Német Lovagrend is itt hozta létre közigazgatási központját az eladatás után, s innen irányította a három Kerület most már végleg összekapcsolódott gazdasági és közigazgatási életét.

27

1692-ben I. Lipót 3 országos vásárt engedélyezett Jászberénynek.

28 Az 1699-es Pentz-féle összeírás a Jászság és a környékbeli magyar területek fő helyének és vásári központjának nevezte.

29 A török alatt tehát Jászberény megerősödött, s a később kialakult Hármas-Kerület székhelye lett. Ezért Jászberény történetét csak az egész Jászság, sőt az egész Hármas Kerület történetével együtt érthetjük csak meg. Egy 1705-ös adat szerint Berényben két bíró, 3 tanácsbeli, 4 magiszter (tanító), 4 tizedes, 3 harangozó, 2 hadnagy, 4 bírája a községi javadalmaknak (mészárszék, kocsma), 9 társulati elnök (valószínű vallásos társulat), 6 kocsmáros, 4 pusztabíró, 3 molnár és 1 mészáros volt, valamint 37 pásztor vigyázott a különböző nyájakra. Ugyanekkor Rákóczi hadseregében 579 férfi volt táborban, közülük elesett: 29, eltűnt: l.

30 17Ö6-ban 205 lovas és 224 gyalogos szolgálta a fejedelmet.

31 Rákóczi még 1703-ban szólította fel csatlakozásra a jászokat, 1703-ban és 1704-ben Berénynek külön oltalomlevelet adott.

32 A szabadságharc során, mint a Jász-Kunság székhelye funkcionál a város, s minden ügyben, akár egy települést, akár az egész Kerületet érinti, Berénybe küldik a levelet mindkét részről. A Rákóczi-szabadságharc idején forrott össze a három kerületi rész olyan egységgé, amely később képes volt végrehajtani a redemptiót. A várost nem érte támadás csak 1709-ben, amikor a jászsági ezred részben a Felvidékre, részben Hatvan és Kata környékére vonult. Ekkor váratlanul felprédálták a jász községeket, s köztük Jászberényt is.

33 1710. február 23-tól március 24-ig Jászberény volt a fejedelem főhadiszállásának központja. Innen kívánta megszervezni a Jászságra és Gyöngyös vidékére támaszkodva újabb nagy hadműve-