Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

502 KŐTELEK körben a nagyobb gazdák és iparosok (:az utóbbiak az Iparoskör 1926-os megalakulásáig:) csoportosultak. Mindkét kör rendelkezett kisebb könyvtárral, azonkívül járt néhány újság is. A katolikus kör elnöki teendőit a mindenkori plébános látta el. A polgári kör tagjai maguk közül választották az elnököt. A két említett egyesületen kívül még több is működött a felszabadulás előtt a községben, ezek kulturális szerepe azonban jelentéktelen.

60 Hunyadfalva lakói a Hunyadfalvi Római Katolikus Gazda- és Olvasókörben művelődhettek.

61 Az 1920-as évek elején kezdett üzemelni az első mozi Kőtelken, a Berényi-féle vendéglőben.

62 Műkedvelő csoportok is működtek, melyeket a tanítók irányítottak. Tevékenységük átlagos színvonalon mozgott. A fasiszta jellegű egyesületeket kivéve, néhány a felszabadulás után is működött. 1949-ben új Olvasókör alakult, a Gazdakör megszűnt. Beindították az ismeretterjesztő tevékenységet a községben is, megszervezték a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatot. 1950-ben Bóka László író-olvasó találkozón vett részt a helyi Olvasókör szervezésében. Jelentős előrelépést jelentett a művelődési otthon megépítése, melyet új felszereléssel láttak el 1954-ben. Gyarapodott a könyvtár könyvállománya is. A község lakói az 1960-as évek elején mintegy 50 folyóiratot, napi és hetilapot járattak, havi 13 000 példányban. A rádió- és televízió-előfizetők száma ugrásszerűen megnőtt. 1950-ben 50 rádió volt a községben, 1960-ban már 325. Ugyanebben az évben 11 tv-készüléket tartottak számon.

63 Színházlátogatás a művelődési otthon szervezésében történt Szolnokra. A felszabadulás előtt sportéletről alig beszélhettünk. 1930-ban lövészegyesület alakult.

64 Egy teniszpálya volt a Tisza partján, melyet a község úgynevezett „intelligenciája" használt. A községi Sportkör 1946-ban alakult meg. Tevékenysége kezdetben főként a labdarúgás szervezésére szorítkozott. 1950-ben sakk-szakosztály is létrejött. Az atlétikai tevékenység csak a Falusi Szpartakiádok megrendezésétől kezdve bontakozott ki. 10. Az egészségügyi ellátást régen a szülésznő biztosította, illetve az úgynevezett „gyógyítóember". Az utóbbira utalást találunk a Damjanich Múzeum Néprajzi Adattárában. Az 1766-os visitatio már említést tesz a szülésznőről, járandóságáról, gyakorlottságáról.

65

1877-től Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly községek körorvosi állást létesítettek.

66 A község első és máig is egyetlen gyógyszertára 1886-tól működik.

67 Az állatorvosi teendőket a körállatorvos, majd a helyi állatorvos végezte. Az 1900-as évektől kezdve a község egészségügyi ellátását egy orvos, 1 gyógyszerész, 2 szülésznő, 1 védőnő biztosította. A felszabadulás előtt orvoshoz, gyógyszertárba csak a legszükségesebb esetben mentek a község lakói. Az egészségügyi helyzetet csak bonyolította a jelentős számú cigánylakosság. A falu szélén külön cigánytelepen putrikban éltek. Csak az 1960-as évek elején sikerült a telep felszámolása. A cigányok legnagyobb része a felszabadulás előtt kéregetésből tartotta fenn életét.

68 Kőtelek önálló postahivatalt, távíróállomást 1910-ben kapott. 1925-től Szolnokról hajójárata volt, mely 1968-ban szűnt meg.

69 A szárazföldi közlekedést a felszabadulásig magánautóbusszal bonyolították le. Ez naponta egyszer járt a megyeszékhelyre és vissza. A felszabadulást követően, a közlekedés államosításával párhuzamosan megnőtt az autóbuszjáratok száma is, 1960-ban napi 7 autóbuszjárat volt Szolnokra és vissza. A község életében jelentős állomás az 1950-es év, ugyanis ekkor kapcsolták be Kőtelket az áramszolgáltatásba. A felszabadulást követően indult meg a járdák kiépítése. 1960-ban a község utcáinak 80%-ában volt legalább az egyik oldalon 80 cm széles betonjárda. Nagy gondot jelentett a község vízellátása. A kutak vize nem jó, ezért a Tisza vizét itta a lakosság.

70 Még az 1950-es években is gyakran szerepelt a vízmeregetők és a vízellátás ügye a vb-ülések napirendjén. Megoldást az 1960-as évek elején épült törpevízmű jelentett. A lakosság szociális helyzetének változása jól tükröződik a lakóházakra jutó személyek számának alakulásában is: 1827-ben átlag 7,5 fő, 1850-ben 5,9 fő, 1898-ban 6,2 fő, 1930-ban 5,0 fő, 1941-ben 4,2 fő, 1949-ben 4,0 fő, 1960-ban 3,4 fő lakott átlagban egy-egy kőtelki házban.

71 Boros lmre-dr. Soós Imre