Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
KISÚJSZÁLLÁS 485 volt, s itt 12 képesített és 2 képesítés nélküli tanító működött. 1471 iskolakötelesből 1075-en látogatták rendszeresen a tanórákat. 123 Ugyanekkor 96-an jártak a hat-osztályos gimnáziumba, ahol 4 rendes, 1 segéd- és 3 „mellék"-tanár foglalkozott velük. A tanítás 6 tanteremben folyt. Az alispáni jelentés megemlékezett 1212 kötetből álló könyvtáráról és iskola-múzeumáról, ahol természetrajzi-, ásványtani- és éremgyűjtemény segítette az oktatást. 124 Nagy jelentősége volt az iskola fejlődésében a különböző alapítványoknak, amelyeket a város lakossága tett a tanulni vágyó diákok támogatására. 125 1893-tól államsegélyes 8 osztályos gimnáziummá alakult át és egészen 1948-ig megőrizte egyházi jellegét. Egyúttal azonban állami támogatást is élvezett. 1894. szeptember 12-én adták át a gimnázium mai épületét rendeltetésének. 126 A gimnáziumnak jeles tanárai és diákjai voltak, akik később a magyar kulturális életben jelentős szerepet játszottak. (Arany János altanító volt, Török Pál rektor, s diákja volt a gimnáziumnak: Móricz Zsigmond, Kiss Tamás költő, Ladányi Mihály költő, Jausz Béla egyetemi tanár stb.) 127 1939-ben református reálgimnáziumában 16 tanár tanított. Ugyanekkor egyházi jellegű 9 osztálytermes elemi iskola működött 22 tanerővel. 128 A református iskolán kívül a többi felekezetnek is volt saját iskolája. Tanyai iskolahálózata a két világháború között épült ki. 1950-ben Csorbán, Göröngyösön, Kontán, Nagyréten és Turgonyon működött korábbi időben felépült külterületi iskolája. 129 1948-ban államosították az iskolákat. A régóta meglévő kollégiumok szintén az állam gondozásába kerültek. Jellemző, hogy 1948-ban már általános iskolai kollégiuma is volt, 1950-ben pedig általános iskolai leány- és fiúkollégium működött. 130 1960-ban gimnáziumának 10 osztálytermében 17 tanerő 323 tanulóval foglalkozott és elsősorban a helybeli, illetve Kenderes, Abádszalók térségében elhelyezkedő településekre gyakorolt vonzó hatást. 8 általános iskolájában 1960-ban 2323 tanuló tanult, 79 pedagógus irányítása mellett 48 osztályteremben. Régóta meglévő óvodája is továbbfejlődött, s 1960-ban 368 óvodába beírt gyermekkel 18 óvónő foglalkozott. 131 A műveltség alakulását az iskolai végzettség mértékén tanulmányozhatjuk igazán: 132 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola ' ols " évüket béta kólát betöltött osztályát végezte ve S~ lakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941. 12 767 896 2497 3305 4902 729 106 193 139 1960. 11930 492 18 4334 4565 1743 336 308 134 1868-1951 között 61 különböző BM által engedélyezett, bejegyzett és alapszabályok szerint működő kör, egyesület tevékenykedett Kisújszálláson. Jelentősebbek: A Nemzeti Olvasókör (1869-1947), Nagykun Kisújszállási Népkör (1869-1949), Munkás Olvasókör (1877-1950), Polgári Gazdasági Egyesület (1888-1949), Gazdasági Olvasókör (18897-1951), 48-as Olvasókör (1897-1949). 133 Kisújszálláson az erős olvasóköri élet miatt az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak nem volt jelentős szerepe, noha 1920-ban itt is megalakult a Szabadoktatási Bizottság, majd 1922-ben az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság is. 134 Az egyesületi élet élénkségét bizonyítja, hogy 20 könyvtárából 11-et tartottak fenn az egyesületek, 4 iskolai könyvtár volt, 2 Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 2 Földművelésügyi Minisztériumi népkönyvtár, 1 pedig városi könyvtár. 135 Mindebből a II. világháború harcai miatt egyetlenegy sem maradt fenn. 136 1945-ben valamennyi megyei város közül Kisújszálláson alakult meg legkésőbb a Szabadművelődési Tanács. 137 1945-ben a város tulajdonában 1 színház, 1 mpzi volt, s ezenkívül Népújság címen Szűcs Elek szerkesztésében napilap is. 138 Kisújszállás ezzel a lappal a felszabadulás után is folytatta azt a hagyományt, mely még a múlt század végén kezdődött, amikor „Kisújszállás és Vidéke" néven 1893-1911 között napilapja volt (1919-ben ez a lap hetenként egyszer
