Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
96 ALATTYAN Alattyánban 1945. január 21-én alakult meg az MKP szervezete. 49 1945 májusában 232-en kaptak földet, elkoboztak egy 48 kh-s birtokot, 200 kh feletti birtokot nem hagytak meg. 100-200 kh közötti birtokot nem osztottak fel. 50 1948. március 31-ig öszszesen 251 földhözjuttatott 916 kh földet kap. 51 6. 1212-ben a váradi regestumban szerepel először Alattyán. A 80. bejegyzés szerint Egyed pásztói apát és udvar bírája Miklós több alattyáni lakost perbe fog, mint a pásztói egyház lovászait. Ám ezek bizonyítják (tüzesvas próbával), hogy nem lovászai, hanem vitézlő és katonáskodó jobbágyai az egyháznak. 52 Azaz ebben a korai időben Alattyán lakosai még szabad állapotúaknák tűnnek. Későbbi adomány teszi őket egyértelműen jobbággyá (Kun és Csirke családok). A török időkben népes hely. 1550-ben a török defter 3 gazda 250 juhát említi meg külön is. 53 Tudjuk, hogy 1552-ben armális nemesek lakják, akik még 1647-ben is 1 forint nemesi taxát fizetnek. Ugyanakkor 3 jobbágyporta adózik. 54 A török uralom végén egyházi birtokká lesz, s ez a község kétharmadát véglegesen jobbágysorba juttatja. A fennmaradó egyharmadon kisebb nemesek és jobbágyaik élnek. 1750-ben mind a premontreiek, mind a kisebb nemesek szerződést kötöttek jobbágyaikkal, de ezután a bevett szokás szerint adóznak, azaz módosítják valamelyest a szerződést. 55 1770-ben ökörszám alapján különítik el a különböző vagyonú jobbágyokat. Ekkor 6 ökre van és egész ekésnek számít 3 család, 4-2 ökre van és cimborásnak számít 22 család, s kívülük 10 gyalog jobbágy és 8 földnélküli zsellér él még a községben. 56 A vagyoni állapotokra a jobbágyházak minősége is utal: 20 házat, 8 kunyhót és 7 vermet írnak össze 1770-ben. 57 43 család élete 25 házban folyt, ami arra enged következtetni, hogy nagycsaládok is éltek Alattyánban. A társadalom belső szerkezetét azonban részleteiben 1786-ból tudjuk: 58 pap 1 nemes 18 tisztviselő polgár paraszt 88 paraszt örököse 90 zsellér 110 egyéb 45 szabadságos katona 2 1-17 éves sarj. 192 összesen: 546 nők 539 jogi népesség: 1085 Feltehetően valamilyen nagyobb betelepítés történhetett 1770-1786 között, mert igen magas a zsellérek száma. 1770-ben és 1771-ben 86 telkes jobbágyot és csak 31 zsellért említenek ugyanitt. 59 A jobbágyok száma csaknem azonos az 1786 évivel, ahol a parasztok kategóriája jelenti a jobbágyokat. Amikor 1785 után, a premontreiek elveszítik a birtokot, a kamara veszi kezébe a rend volt földjeit. 1789-ben a kamara 1463 kh-t, Tahy György táblabíró 240 kh-t, a Recsky, Sipos és a két Simon család mindegyike 32-40 kh-t birtokol a szántóból. Ugyanekkor a jobbágyok 1650 kh úrbéri szántóföldet használnak, de még a kamarától is bérbe vettek major-földeket, holdját 1 ft 30 krajcárért. Ugyancsak a jobbágyok bérlik a földesúrtól a kocsmát és a mészárszéket. Meg is szedte magát a bíró, akit a birtok-arányoknak megfelelően három éven át egymás után a kamara, illetve a prépostság jelölt saját jobbágyai közül. Tahy jobbágyai köréből csak minden negyedik évben jelöltek, választottak bírót és hadnagyot. 60 Feltűnő a nemességnek - a Tahy családot leszámítva - igen kis vagyona. Egy úrbéri telekmennyiséget 32 magyar holdban állapítottak meg 1771-ben és 12 kaszás rétet mértek ki. Az úrbérrendezés után gyakorlatilag egy úrbéri telekmennyiség 34, 1/4 kis hold volt. Ugyanekkor a nemesek 32-40 kh-dal bírtak. 61 1796
