Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 633 191 l-ben csak a 20 legjelentősebb iparágat soroltuk fel, ez tehát nem az iparosok összlétszáma. Az iparosok számát pontosan nem adhatjuk meg, ugyanis ebben az időben összevonták a kereskedelmi és iparengedélyeket. A kereskedők és iparosok összlétszáma 1911-ben a törzskönyv szerint: 991. Ugyanekkor 508 tagja volt az ipartestületnek.

134

1885-ben alakult meg a Mezőtúri Ipartestület.

135 Továbbra is a vásározó ipar maradt jelentős a város életében, de a XX. században már megjelent a gyáripar. 1930 táján 2 könyvnyomdáját, 1 szövőgyárát, 1 jéggyárát, 5 malmát, 1 olaj ütőjét, 1 szeszfőzdéjét és villany telepét jegyezték fel.

136 1945 után megváltozott az ipar szerkezete. Először az államosítások jelentettek változást, majd a szövetkezetek megalakulása. 1950-1951-ben tömegesen adták be iparengedélyüket az addig önálló kisiparosok.

!37

1949-től állami üzem az Ilona-malom, a téglagyár és a textilipari müvek üzemegysége.

138 1950-ben még csak egy ktsz volt, 1952-re viszont kialakultak a szövetkezeti ipar körvonalai is: a Ruházati Ktsz 44 főt, a Fodrász Ktsz 35 főt, a Szőnyegszövő Ktsz 42 főt, a Lábbelikészítő Ktsz 78 főt, az Épületkarbantartó Ktsz 32 főt, az Agyagipari Ktsz 35 főt, a Mezőgazdasági Felszerelésgyártó Ktsz 56 főt foglalkoztatott.

139 Mezőtúr ma is jelentős ipari centrum, s jelentős iparában a hagyományos ágazatok újabb formában való továbbélése. 1724-ben Paíuska György közbenjárására, mint már ezt említettük, 3 (vagy 4) országos vásár tartására kapott jogot. 1784 körül említik, hogy „Túrnak roppant vásárai vannak, az egri vásároknál is nagyobbak. Bánáthbul Világos vár tájékárul, Debrecenbül, sőt még Posony vármegyébül is eljönnek a kereskedők Túri ember a kenyerét is eladhattya."

140 Emellett a kocsma, mészárszék jogát is a város használta és nem a földesurak. Mezőtúron az ipar és a kereskedelem kölcsönös és szoros összefüggésben állott egymással és mint láttuk, városias igényei voltak lakosságának, s ez nemcsak bizonyos iparágak kifejlődésében (szappanos, aranyműves, pék, mézeskalácsos, órás, cukrász, gombkötő, üveges stb.) mutatkozott meg, hanem a helybeli kiskereskedelemben is. 1852-ben ugyan még csak 12 kereskedőjét sorolták fel, de számításba kell vennünk, hogy a két hetipiacon maguk az iparosok is kirakodtak, illetve műhelyükben maguk árultak. 1879-ben 66 kereskedőt soroltak fel; 2 divatáru-, 6 fa-, 10 marhakereskedőt, 14 szatócsot, 17 termény-, 5 vas-, 12 vegyeskereskedőt. Ekkor a kocsmák száma 17.

141 A továbbiakban üzlethálózata az igényeknek megfelelően fejlődött de kereskedőinek pontos számát, mivel az iparosokkal együtt szerepeltek a statisztikákban, elkülönítve nem adhatjuk meg.