Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 631 Év: 1852 1879 1895 1935 1952 1957* 1962* kh kh kh kh kh kh kh szántó 29473 40456 52016 56238 58 317 38324 37 007 rét, kert 9211 6246 3 388 2000 1917 1285 707 szőlő 909 563 318 67 54 25 21 legelő 32918 21848 11988 7632 5 269 5405 3 950 erdő 12 30 9 541 1243 nádas 48 1 1 terméketlen 3 477 13 334 3 055 4672 5714 6269 7448 Összesen: 75988 82447 70825 70640 71280 51850 50376 * A területcsökkenés oka. hogy 1951-1954 között több lakott tanyás pusztát elcsatoltak. így: Mezőhékhez 9078 kh, Kitpóhoz: 11 509 kh, Szarvashoz: 48 kh került. Ugyanakkor Szarvas és Endrőd községektől Mezőtúrhoz csatoltak 806 kh-t. Feltűnő a legelő és rét nagy részesedése a területből. Ez a századfordulótól rohamosan csökkent és a szántóterület növekedett meg. Erdőt az 1950-es évektől kezdve telepítettek jelentős mértékben. Láthatjuk, hogy az elcsatolt községek elsősorban földművelő tanyákkal benépesített területek voltak, mert a szántóterület erősen lecsökkent 1952 után. A XVIII. század elejétől emlegetett jó szőlője a filoxéra áldozatává vált, mert fekete földi telepítésű volt. Megemlítjük, hogy az 1940-es évektől kezdve jelentős volt a rizstermesztés is. Az állatállomány, mivel nagy legelők és rétek álltak rendelkezésre, mindig jelentős volt. 1787-88-ban készült rovásadó összeírás szerint a jobbágyok kezén 3173 kaszás rét volt. A belső legelőkön tartott igásökör, hizlalt ökör, fejőstehén, meddő tehén, tinó és borjú együttes száma 3788 db volt. A legelőre járó kisebb és nagyobb marhák száma 11903. A lovak száma a csikókat is beleértve 2456 db, a sertések száma: 595 db, a juhok száma: 5034.

123 1837-ben Fényes E. szépen virágzó juh-, ló- és sertéstenyésztéséről, illetve híres minőségi ökreiről emlékezett meg.

124 1852-től az állatállomány alakulása:

125 Ev: 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db szarvasmarha 2 754 6 546 6258 4940 6355 4072 4084 7012 ló 3 687 6051 5599 5393 5552 1687 1553 1135 juh 19 798 9 699 5304 3911 7183 4337 7573 19 889 sertés 17480 7968 20843 20984 12 030 14288 28257 A Fényes E. által megrajzolt képet fedte még az 1895-ös számsor is. A szarvasmarhatartás végig jelentős maradt, változást a juhászaiban és a sertéstartásban figyelhetünk meg, bár már 1895-ben igen nagy a sertéstartás mértéke is. 1962-ben elsősorban nagyüzemi keretek között nevelt sertésállományról és szarvasmarha-állományról beszélhetünk. 8. 1699-ben, amikor a Rákóczi és Kállay családdal taksás szerződésüket a mezőtúriak megkötötték, megemlítik, hogy a községet illeti a kocsma és a mészárszék használata.

126 Később - a század közepén - az urbárium kibocsátásakor több szárazmalmát jegyezték fel.

127 Mint városnakjelentős kézműipara volt már a XVIII. században, de céhei mégis elég későn alakultak meg. 1817-ben csizmadiái és fazekasai külön-külön céhet alakítottak.

128 (Más adatok szerint a csizmadia céh már 1810-ben fennállott.)

129 1817-1818-ban a kovácsok, lakatosok és kerékgyártók, az egyesült szűcs, szabó és szűrszabó, illetve az egyesült tímár és szíjgyártó céh tagjai, illetve a magyar tímárok kaptak céhlevelet. 1820-ból kelteződik a kőművei;, kőfaragó és molnár céh levele. i30 Amint a céhek megalakulásából is látjuk, az ipar a helyi adottságokat használta ki, elsősor-