Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

624 MEZŐTÚR 1870-ig fizették, s közben a kincstári negyedet is örök adás-vételi szerződés fejében maguknak biztosították.

70 Mezőtúr városa így birtokszerkezet szempontjából majdnem hasonlóvá vált a Jászkunság településeihez, azzal a különbséggel, hogy itt azért néhány nagyobb 500, illetve 1000 kh feletti birtoktest is akadt. 191 l-ben 1000 kh feletti birtokkal 6 család s ezen kívül a református egyház, valamint Mezőtúr városa, 500 kh feletti birtokkal pedig 5 család rendelkezett.

71 A város egyházilag a váci egyházmegyéhez tartozott, miután pedig áttért protestáns hitre, s megalakult a Tiszántúli Református Egyházkerület, annak része lett. A katolikusok egyházuk újjáalakítása után ismét a váci egyházmegyéhez tartoztak.

72 Közigazgatásilag Külső-Szolnok megye megszűnése után Heves megye Kishevesi Kerületének mezővárosa. 1876-tól, a megye megalakulásától, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye rendezett tanácsú városa. Mezőtúron a társadalmi mozgalmak nagy múltra tekintenek vissza. Láthattuk, hogy 1514-ben Dózsa oldalán nagy számmal harcoltak, később a kuruc időkben csatlakoztak Thökölyhez, majd Rákóczihoz, márcsak azért is, mert nevezettek itt birtokosok voltak. Általában szervezetten lépett fel a község földesurai ellen, illetve a mindenkor megjelenő különböző hadakkal, közigazgatási emberekkel szemben. 1699-ben lakói elszéledéssel fenyegették meg Kállayt, ha nem taxára bocsájtja őket. 140 magyar forint évi summát fizettek 1700-tól. Rákóczi Ferenc ugyancsak kedvezményekben volt kénytelen részesíteni őket 1699-ben.

73 Mint láttuk, a jobbágyok egyben pusztaterületek árendátorai és birtokosai is voltak, s így nem lehetett őket egyszerűen jobbágyokként kezelni. Valójában a földesúri terhek szokatlan növelése és a szabad állapot megsértése miatt kezdett szervezkedésbe 1753-ban Törő Pál és Pető Ferenc (akik - mint már korábban is láttuk - birtokos családokból származtak), de kurucokkal kapcsolatot kereső szervezkedésüket még csírájában elfojtották.

74 Korábban, 1742-ben és 1752-ben ugyanitt vallási okok miatt az itt állomásozó császári katonasággal kerültek a református mezőtúriak összeütközésbe.

75 1826-ban a telkek igazságtalan kimérése miatt lázadtak fel Kállay ellen jobbágyai, s két évig folyt a per. Többeket bebörtönöztek. A földesúr csak erőszakkal tudta akaratát érvényre juttatni.

76 1848-ban Mezőtúron megszervezték a Nemzetőrséget és Ugotsa Mihály Pestről érkezett nemzetőr kapitány vezetésével a IV. Mezőtúri Nemzetőr Század Kassa alatt a Schlick tábornok elleni hadműveletekben részt is vett 260 emberrel.

77 1850-ben összeírták a szabadságharcban részt vett mezőtúri lakosokat. Jellemző, hogy 45 embert soroltak csak fel honvédként, s ezek közül is 39 elesett, kettőt már bebörtönöztek, s csupán csak 4 otthon lévőt említettek. Pedig csak a IV. Mezőtúri Nemzetőr Században 260-an küzdöttek 1848. decemberében.

78 1864-ben a mezőtúri lakosok a kincstári tulajdonú alsóvárosi birtokok jogát is megszerezték. A város lakói az 1860-1870-es években tulajdonképpen birtokba kerültek, s ha nem is mindenkijuthatott földhöz, valójában egy ideig le vezetődtek a társadalmi feszültségek. Mezőtúr ré-