Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

622 MEZŐTŰR Kállayak a maguk felsővárosi részét továbbra is birtokolták.

54 Corvin János 1491-ben eladta túri birtokrészeit zehernyei Derenchényi Imrének. Az ő örökösei azonban 1520-ban borsodi birtokokért elcserélték túri és varsányi birtokrészeiket.

55 1514-ben Túr lakosságának egy része az itt átvonuló Dózsa Györgyhöz csatlakozott.

56 Túr lakossága már a keresztes hadak toborzásakor is sok embert adhatott a hadnak, mikor pedig Dózsa seregei Varsány-Mezőtúr irányába megindultak, kb. 800 túri lakos csatlakozott a hadakhoz, s már itt síposokat, dobosokat is rendeltek melléjük.

57 De már Dózsa seregeinek megérkezése előtt forró volt a hangulat Túron, mert a kereszteseket néhány nemes megcsúfolta, s az emiatt elégedetlenkedőket a helyi nemesek és a hatóság elfogatta, vasba verve küldte Budára, ahol karóba húzták őket. Dózsa György maga megérkezvén egy adószedőt - akinek valószínűleg valamilyen köze volt a nemesek tetteihez - megöletett. Az egykorú krónika szerint a mezőtúri incidens váltotta ki a hadjárat leállítását elrendelő leiratot, amelyet Dózsa György már nem kaphatott meg Túron, mert seregével tovább vonult Békés irányába.

58 1552-ben Szolnok eleste után Mezőtúr végleg török kézre jutott, szultáni khász-város lett, sőt 1595-ben külön túri náhijét is alakítottak.

59 Száznál több török oklevelet kapott Mezőtúr a hódoltság idején, s tájunkon ehhez fogható mennyiséget csak Jászberény tud felmutatni. Mezőtúr erős városi jellegéről tanúskodik khász várossá emelése, nagyszámú védlevele és török közigazgatási központtá tétele. A földesurak adóikat nemigen tudták beszedni, s a város lakói legfeljebb a békesség okáért adhattak időnkint valamit. 1555-ben a Kállay örökösök megegyeztek egymással, hogy a hódoltság miatt támadt közlekedési nehézségek folytán Egerben kétkét lovast tartanak, s azok járnak le beszedni a túri adót.

60 Gyakorlatilag azonban a török nem engedte 1595-ig beszedni a magyar földesuraknak fizetendő adót, ezután pedig elesvén Eger, még annyira sem nyílott lehetőségük az adószedésre. Mezőtúr egyre növekvő városi jogaihoz hozzájárult az is, hogy Kálmáncsehi Sánta Márton, majd Szegedi Kiss István prédikálása folytán lakosai áttértek a protestáns hitre. Ez egyúttal az addig fizetett Váci egyházmegyei adó megtagadását is jelentette.

61 A város első ismert református lelkipásztora az 1564-1578 között itt szolgált, wittenbergi egyetemet is megjárt Clypeator János volt. Ettől kezdve a mezőtúri protestáns lelkészek neveit szinte megszakítás nélkül ismerjük. S ez bizonyíték a mellett, hogy a település folyamatosan fennállt. Itt jegyezzük meg, hogy 1700-1705 között Debreceni Szabó István esperes, majd 1705-1709 között Keresztesi Péter, 1709-1710 között Szatmári István esperes volt a túriak református egyházának feje, akik részt vettek Mezőtúr népével együtt a Rákóczi-szabadságharc alatti