Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐHÉK 611 A lakosság elenyésző része volt földnélküli (a keresők 3%-a). Ezek kishaszonbérlőként vagy tanyásként dolgoztak, de többen közülük a martfűi cipőgyárban és kubikusként alkalmazva Almásfüzitőn keresték megélhetésüket.

32 A tanyaközpont megalakítása idején 1949-ben, az itt élők Vrát lehetett keresőnek tekinteni. Az iparban és kereskedelemben dolgozók száma elenyésző volt. A lakosok döntő többsége (98%-a) földműveléssel foglalkozott.

33 Az 50-es években sorra megalakultak a falu társadalmi változását nagymértékben elősegítő termelőszövetkezetek.

34 1952 Táncsics Tsz 1955 Táncsics Tsz Augusztus 20 Tsz 1956 Táncsics Tsz Augusztus 20 Tsz Aranykalász Tsz Kossuth Tsz 1957 Táncsics Tsz Augusztus 20 Tsz Aranykalász Tsz Kossuth Tsz 1958 Táncsics Tsz Augusztus 20 Tsz 1960 Táncsics Tsz 1961 Táncsics Tsz 4044 kh 3846 kh 279 tag 811 kh 74 tag 4020 kh 286 tag 672 kh 42 tag 170 kh 16 tag 331 kh 24 tag 3820 kh 281 tag 673 kh 49 tag 154 kh 18 tag 444 kh 31 tag 5350 kh 341 tag 3300 kh 251 tag 8514 kh 648 tag 8594 kh 654 tag 1960-ban a keresők mintegy 89%-a a mezőgazdaságban dolgozott, s szinte mindegyikük a helyi szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kereste kenyerét. Az egyéb népgazdasági ágakban dolgozók száma továbbra is elenyésző maradt.

35 7. A felszabadulás előtti időszak kevésbé ismert, mindössze annyit tudunk megállapítani, hogy a héki területek jól termő, humuszban gazdag földdel rendelkeztek, ahol jelentős szemtermelés és állattenyésztés folyt. Az önálló tanyaközponttá válás teremtette meg feltételeit a jól szervezett és kimagasló eredményeket elért országos hírnevű két nagy termelési egység - az Állami Gazdaság és a Táncsics Tsz - létrehozásának. Ezek gyors fejlődése is elősegítette a tanyaközpont önálló községgé alakítását. Az Állami Gazdaság magva 1948 őszén a héki határban a volt Ugrai birtok 350 kh földje lett, amely szervezetileg a Szenttamási Állami Gazdasághoz tartozott.

36 Az önálló Héki Állami Gazdaság 1951-ben tagosítás útján jött létre 3658 kh területen. Ebből szántó 3370 kh

37 volt. Több állami gazdaság csatlakozásával 1960-ra közel 8000 kh-dal mezőgazdasági nagyüzemmé vált. Profilja a minőségi vetőmagtermelés, szarvasmarha* és tejtermelés.

38 Igyekeztek meghonosítani a sertés-, juh-, és baromfitenyésztést is. A jó munkakörülmények megteremtésének eredményeként dolgozóinak 90%-a törzsgárdatag. Az Állami Gazdaság négy üzemegységből állt. Gépparkját állandóan növelte, mely a kor* szerű termelés alapját képezte. Kísérleteztek gyapot és többfajta ipari növény meghonosításával is. 1960-tól a gazdaság egyszerűsítette növénytermesztésének szerkezetét és vetőmagtermelésre szakosodott. A megye mezőgazdaságának hibridkukorica vetőmag szükségletét is nagy részben biztosítja.