Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Bevezető Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye néven az 1876, XXXIII. te. alapján jött létre a korábbi Jászság, Nagykunság területéből és Heves és Külső-Szolnok megye déli, Tisza-menti községeiből. Korábban, a Bach korszakban már egyszer megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, de ennek ideiglenes voltával akkor mindenki tisztában volt. Mégis 1854-ben Palugyay I. munkája egy kötetben tárgyalja a Jász-Kun Kerületeket és Külső-Szolnok megyét, ez utóbbit elszakítva Heves megyétől, amellyel korábban, s később is még egy közigazgatási egységet alkotott. Igaz az is, hogy a Jász-Kun Kerületek cím alatt ekkor a Kiskunság is szerepel. Voltaképpen ez a történelmi statisztikai munka, amely nagy mértékben támaszkodik Ludovicus Nagy 1828-as, Fényes E. 1837-es munkáira (Fényes E.: Magyarországnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. III. és V. kötet), illetve Bél M. kéziratára saját kutatásain és adatfelvételein kívül, az első Szolnok megye történetnek tekinthető. A munka az akkori, a valóságos állapotot tükrözi, figyelembe veszi azt, hogy a Bach korszakban a részek összekapcsolása átmeneti, s nem is igyekszik elmosni a határokat. A megye megalakulása után a XIX. századi történeti statisztikai adatokat is felhasználva (Palugyay I., Fényes E., és L. Nagy) Sipos O. készít és publikál az 1879. évről alispáni jelentést, s ebben már egységként kezelve Jász-Nagykun-Szolnok megyét, községekre és nagyobb intézményekre lebontva is részletes adatokat közöl. Később az alispáni jelentések (Bagossy K.) már nem ilyen részletesek, de jól követhető belőlük a megye egységesülésének folyamata. Ezek a jelentések megyei szintű áttekintést nyújtanak. Voltaképpen a századfordulóig Palugyay L, Sipos O. és Bagossy K. publikációi megteremtették az alapokat arra, hogy az egész megyét egységbe fogva egy Jász-Nagykun-Szolnok megye történet készülhessen. Hild V-t, aki a megye főlevéltarosa volt, meg is bízták a századelőn összefoglaló megyetörténet megírásával. Hild V. rendkívül alapos, és körültekintő munkával hatalmas anyagot gyűjtött össze, el is kezdte elkészített vázlata alapján a megye történetének írását, de nem készült el vele. Munkamódszere és szemlélete, aprólékossága akadályozta meg a hatalmasnak induló munka elkészítésében. Csupán bekötött kéziratai 10 vaskos kötetben maradtak ránk, ezt még kiegészítette több ezer lapos mutató rendszer (regesta), s be nem kötött anyag egész garmadája, valamint 2 régészeti napló, s egy nagy, mutatózott éremgyűjtemény. Sajnos a második világháború idején hagyatékának nagy része elpusztult. Az 1920-as évek Horthy korszakra jellemző kiadványt eredményeztek (Wenzel I.: JászNagykun-Szolnok vármegye Trianon után). Ez községenként tárgyalja a megyét, bemutatva források megjelölése nélkül a megyei községek rövid előtörténetét, majd az 1920 és 1930 közötti időszak néhány községi adatát vonultatja fel, s mindez kiegészül a község akkori vezetőségének vagyonos polgárainak életrajzi adataival. Ez a munka történeti szempontból messze elmarad a korábbiaktól, egyedül a húszas évekre vonatkozó adatai használhatók kellő kritikával. 1935-ben Scheftsik Gy. főlevéltáros kiadásában megjelenik az első megyetörténet. (Scheftsik Gy. [Szerk.]: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene). A munka nem a Palugyay I. féle vonalat, hanem Wenzel I. hagyományait követi. Amennyivel több annál, az a megye öszszefoglaló története. Szerzői közül Soós A. és Varga Sándor F., illetve Czettler J. a megbízhatóbbak. A községi anyag az egykorú adatok felvonultatása miatt használható. Történeti visszapil-