Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kunszentmárton 1. Szolnok megye déli részén, Csongrád, Békés, és Szolnok megye találkozásánál, a Körös bal partján fekvő település, de határa a Körös mindkét partjára kiterjed. Talaja erősen kötött, agyagos talaj. A folyó mentén réti öntéstalaj, tőle távolabb réti csernozjom, s a Köröstől délre ki­sebb elnyúló foltban sztyeppesedő réti szolonyec. Élővize a Körös. 1 1960-ban lakóinak száma: 10780, népsűrűsége: 99,2, határterületének nagysága: 18 883 kh, lakóházainak száma: 3028. 2 2. Első említése: 1212-15: Mortun, 3 1447: Zenthmartonzalassa, 4 1527: Zenthmarton, 5 1535: Kwn Zenthmarton, 6 1552: Kunszentmárton, 7 1574: Kun Sz.Márton, 8 1680: Sz.Marton, 9 1699: Kun St. Márton, 10 1717: Szent Martony, 1732: Szent Mártony, 1737: Szent-Márton, 1746: Szentmárton, 1761: Szent Márton, 1771: Kunszent-Mártony, 1881: Kun-Szent-Márton, 11 1910: Kunszentmárton. 12 Háromtagú szóösszetétel, a) Kun-: vö. bevezető, b) -szent-: szláv eredetű szó, korai átvéte­lünk, a szlávban is hasonló jelentéssel, c) -marton: latin Martinus személynév rövidült alakja. Je­lentése: „Mars istenhez hasonló, bátor, merész". 13 Feltűnő, hogy Kunszentmárton a régi Kol­bászszékhez tartozó összes kun szállások közül egyedül visel templomi védőszent nevet. Kakuk M. feltételezi ennek alapján, hogy a tatárjárás előtt már egyházas hely, ahol kunokat telepítenek meg, s ezek átveszik a falu már meglévő nevét. 14 Megjegyezzük, hogy Kunszentmárton 1447-ben a szállás megjelölést viseli, ami arra enged következtetni, hogy valóban tiszta kun település, s a tatárjárás alatt a korábbi magyar falut megsemmisítették. 15 A váradi regestrumban előforduló Mortun név valóban igazolja Kakuk M. feltételezését. Itt jegyezzük meg, hogy ugyanő Dósa J. és Szabó E. alapján feltételezi, hogy 1075-ben előforduló villa Martini név első említése Kun­szentmártonnak. Ezt a birtokot a garamszentbenedeki apátság tiszai birtokai között azonban nem találjuk. 16 3. Neolit leletek kerültek elő a következő határrészekről: Kunszentmárton-Bohonya, Ér­part, Kovácshalom, Érpart-Bábocka, Jaksor, Kékes, Kisjaksor, Péterszög, Nagyjaksor-ér; Réz­kori lelőhelyek: Kunszentmárton-Bohonya III, Kunszentmárton-Bábocka, Érpárt, Péterszög; Bronzkori: Kunszentmárton-Bohonya I, és Bohonya III, Érpart-Bábocka, Érpart-Kovácsha­lom, Érpárt, Kékes II—III téglavető, Kisjaksor, Péterszög; Vaskor: Érpart-Holt-Körös, Jaksor­part ; Szarmata: Bohonya, Kardos tanya, Kisjaksor, Nagyjaksor part, Péterszög, Érpárt tégla­gyár, Habranyi telep, Kerekes-zug, Körtvélyesi-part; Germán: Érpárt; Népvándorláskor: Ér­part-Holt Körös, Péterszög, Habranyi-telep, Jaksorpart, Kettős-halom (itt 56 avar sír); Árpád­kor: Kunszentmárton-Bohonya, Érpart-Holt Körös, Nagyjaksor, Péterszeg, Jaksor-ér. 17 Egykor kertes, ma utcás település nagy tanyavilággal. Kuriális stílusú nagygazdaházak. Ta­nyáin kerek ólak voltak. Élesen tagolt társadalom: jelentős nagygazda réteg, kisparasztok, kubi­kosság, iparosok. Tanyai állattartás jelentős szőlőtermesztés és kisebb súlyú földművelés jelle­mezte. A szegényebbeknél számottevő volt a halászat, gyékény- és kosárfonás. Kisipara jelentős volt (fazekas, szűcs, molnár, kádár, kovács, csizmadia, lakatos). Viseletében a nagy gazdáknál a suba, cselédeknél a fekete szűr, nőknél a színes hímzésű ködmön és kisbunda volt kiemelkedő. Egyébként az öltözködés korán polgárosult. Szokásaik közül a nagypénteki kolompolás, szüreti mulatságok, aprószenti korbácsolás, betlehemezés, disznótori kántálás, köri bálok, tanyán a ci­terás bálok, az olvasóegyleti élet voltak jellegzetesebbek. Ismert volt a táltos- és boszorkányhit. Sok summás daluk volt. Kovács Péter és Cseuzné gyógyítottak. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom