Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kunszentmárton 1. Szolnok megye déli részén, Csongrád, Békés, és Szolnok megye találkozásánál, a Körös bal partján fekvő település, de határa a Körös mindkét partjára kiterjed. Talaja erősen kötött, agyagos talaj. A folyó mentén réti öntéstalaj, tőle távolabb réti csernozjom, s a Köröstől délre kisebb elnyúló foltban sztyeppesedő réti szolonyec. Élővize a Körös.

1 1960-ban lakóinak száma: 10780, népsűrűsége: 99,2, határterületének nagysága: 18 883 kh, lakóházainak száma: 3028.

2 2. Első említése: 1212-15: Mortun,

3 1447: Zenthmartonzalassa,

4 1527: Zenthmarton,

5 1535: Kwn Zenthmarton,

6 1552: Kunszentmárton,

7 1574: Kun Sz.Márton,

8 1680: Sz.Marton,

9 1699: Kun St. Márton,

10 1717: Szent Martony, 1732: Szent Mártony, 1737: Szent-Márton, 1746: Szentmárton, 1761: Szent Márton, 1771: Kunszent-Mártony, 1881: Kun-Szent-Márton,

11 1910: Kunszentmárton.

12 Háromtagú szóösszetétel, a) Kun-: vö. bevezető, b) -szent-: szláv eredetű szó, korai átvételünk, a szlávban is hasonló jelentéssel, c) -marton: latin Martinus személynév rövidült alakja. Jelentése: „Mars istenhez hasonló, bátor, merész".

13 Feltűnő, hogy Kunszentmárton a régi Kolbászszékhez tartozó összes kun szállások közül egyedül visel templomi védőszent nevet. Kakuk M. feltételezi ennek alapján, hogy a tatárjárás előtt már egyházas hely, ahol kunokat telepítenek meg, s ezek átveszik a falu már meglévő nevét.

14 Megjegyezzük, hogy Kunszentmárton 1447-ben a szállás megjelölést viseli, ami arra enged következtetni, hogy valóban tiszta kun település, s a tatárjárás alatt a korábbi magyar falut megsemmisítették.

15 A váradi regestrumban előforduló Mortun név valóban igazolja Kakuk M. feltételezését. Itt jegyezzük meg, hogy ugyanő Dósa J. és Szabó E. alapján feltételezi, hogy 1075-ben előforduló villa Martini név első említése Kunszentmártonnak. Ezt a birtokot a garamszentbenedeki apátság tiszai birtokai között azonban nem találjuk.

16 3. Neolit leletek kerültek elő a következő határrészekről: Kunszentmárton-Bohonya, Érpart, Kovácshalom, Érpart-Bábocka, Jaksor, Kékes, Kisjaksor, Péterszög, Nagyjaksor-ér; Rézkori lelőhelyek: Kunszentmárton-Bohonya III, Kunszentmárton-Bábocka, Érpárt, Péterszög; Bronzkori: Kunszentmárton-Bohonya I, és Bohonya III, Érpart-Bábocka, Érpart-Kovácshalom, Érpárt, Kékes II—III téglavető, Kisjaksor, Péterszög; Vaskor: Érpart-Holt-Körös, Jaksorpart ; Szarmata: Bohonya, Kardos tanya, Kisjaksor, Nagyjaksor part, Péterszög, Érpárt téglagyár, Habranyi telep, Kerekes-zug, Körtvélyesi-part; Germán: Érpárt; Népvándorláskor: Érpart-Holt Körös, Péterszög, Habranyi-telep, Jaksorpart, Kettős-halom (itt 56 avar sír); Árpádkor: Kunszentmárton-Bohonya, Érpart-Holt Körös, Nagyjaksor, Péterszeg, Jaksor-ér.

17 Egykor kertes, ma utcás település nagy tanyavilággal. Kuriális stílusú nagygazdaházak. Tanyáin kerek ólak voltak. Élesen tagolt társadalom: jelentős nagygazda réteg, kisparasztok, kubikosság, iparosok. Tanyai állattartás jelentős szőlőtermesztés és kisebb súlyú földművelés jellemezte. A szegényebbeknél számottevő volt a halászat, gyékény- és kosárfonás. Kisipara jelentős volt (fazekas, szűcs, molnár, kádár, kovács, csizmadia, lakatos). Viseletében a nagy gazdáknál a suba, cselédeknél a fekete szűr, nőknél a színes hímzésű ködmön és kisbunda volt kiemelkedő. Egyébként az öltözködés korán polgárosult. Szokásaik közül a nagypénteki kolompolás, szüreti mulatságok, aprószenti korbácsolás, betlehemezés, disznótori kántálás, köri bálok, tanyán a citerás bálok, az olvasóegyleti élet voltak jellegzetesebbek. Ismert volt a táltos- és boszorkányhit. Sok summás daluk volt. Kovács Péter és Cseuzné gyógyítottak.

18