Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
552 KUNMADARAS követelő mozgalma. Az elégedetlenség 1831-ben a kolerajárvány idején tetőződött. 1832 és 1836 között az elöljáróság kénytelen volt bizonyos „földreformot" végrehajtani. Ez azonban korántsem oldotta meg a problémákat. 1843-ban újra titkos gyűlésekről, az elöljáróság, a presbitérium elleni izgatásról vannak adatok. A mozgalom eredményeként 1848-ban kénytelenek voltak demokratizálni a presbitériumot és un. népképviseleti presbitériumot hoztak létre. st 1848 márciusában Kisújszálláson népgyűlés határozta el a nemzetőrség felállítását és felfegyverzését. Madaras városa 113 Ft 46 kr segélypénzt és 120 Ft kamat nélküli kölcsönt ajánlott meg erre a célra. A madarasi népfelkelőket a karcagiakkal és a kisújszállásiakkal együtt a gyalognemzetőrség I. zászlóaljának 4. századába osztották be. A későbbiek folyamán Madarasról újabb honvédek csatlakoztak a magyar sereghez, így pl. 1848 decemberében, amikor Mészáros Lázár a duklai hágón át betörő Schlick tábornok ellen vonul, a madarasi önkéntesek 6 lovassal vesznek részt. 1848/49. év folyamán 163 újonc állt Kossuth zászlói alá, 13-al többen, mint a rájuk kivetett kontigens. A tavaszi hadjáratot megelőzően Perczel seregei vonultak át Madarason, s ugyanekkor a városban mozgókórházat állítottak fel, s felszerelték párnákkal, ruhaneművel. 52 A megyerendezést megelőzően, az 1872. évi 5002. sz. Jászkun Kerületek által jóváhagyott szabályrendelet szerint Madaras nagyközséggé alakult, majd pedig az új megye kialakításakor a tiszai felsőjárás része lett. Ezzel elszakadt közigazgatásilag a Nagykunságtól, melynek megmaradt települései általában városi jogú közigazgatási egységet alkottak, a járási rendszerbe nem tagozódtak be. 53 A többi nagykun településhez hasonlóan itt is az olvasókörök és egyesületek voltak a kezdeti szervezkedés és mozgalmak színhelyei. 54 1868. február 22-én már megalakult a Demokrata Népkör, amely a 48-as hagyományokat vitte tovább. Tiszteletbeli elnöküknek Madarász Józsefet választották. 55 Az 1880-as években Madaras szegényebb lakosai a rakodóhelyek kijelölése körüli visszaélések miatt hivatalos úton, a megyei hatóságokhoz fordulva, próbáltak igazuknak érvényt szerezni. 1882-ben az aratási szerződések miatt zavargások keletkeztek és a megye az aratómunkások mozgalmának megfékezésére 3 század katonaságot volt kénytelen kivezényelni. 56 1897-ben Kunmadaras is azok közé a települések közé tartozott, amelyekre kiterjedt Várkonyi István pártjának befolyása. Ez azért nevezetes, mert több kunsági települést ez a mozgalom érintetlenül hagyott. 57 1904-ben viszont már az USZP erős szervezetei között tartották számon. 58 1905-ben madarasiak is résztvettek a környéken folyó aratási megmozdulásokban, s ennek következményeként közülük többet lefogtak, megfigyelés alá helyeztek, s elkobozták a lakosság lőfegyvereit. 59
