Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KUNHEGYES 537 Az állatállomány 1766-1960 között így alakult:

95 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha 2126 915 1984 2342 2036 3005 3167 2551 2688 ló 793 1936 1742 1609 1695 1574 776 701 448 juh 2754 13 431 830 2713 1044 1970 2707 2553 5218 sertés 371 4144 1942 6756 6004 7390 9309 14218 Jelentős volt a szarvasmarhaállomány mellett a juhállomány is. Ez az állattartási hagyományok mellett a legelőminőséggel magyarázható. Feltűnően magas a sertésszám más településekhez viszonyítva 1895-ben. A termelőszövetkezetben már korszerű körülmények között folyik a sertésnevelés és szarvasmarhatartás, s ez indokolja a sertések nagy számát. 8. Kunhegyesen a XVIII. században a Mirhó-fok elzárása előtt a lakosok kétirányú vízimalmot építettek a Kakaton, mivel annak vize mindkét irányban folyhatott.

96 Ezután száraz malmokat és szélmalmokat emeltek, köztük a Komlóssy-féle szélmalmot, amely ma már népi műemlék.

97 A malomipar mellett a XIX. század elején a kézműipar is fejlődésnek indult. Kunhegyes 181 l-ben történt várossá emelése után 1812. június 12-én az iparosok 3 céh alakítására kértek engedélyt.

98 A csizmadia és ezenkívül 3 egyesült céh fogta össze megszűnésükig a helybeli iparosokat.

99 1817 1801-1869 1852 1879 1925 céhes iparágak iparosok száma csizmadia + + 39 52 szíjgyártó +23 tímár +43 szabó + 7 11 szűcs + 21 9 takács +43 asztalos + 15 18 bognár +89 kovács + 14 15 lakatos + 6 7. molnár +83 üveges 1 1 kalapos 6 7 kötélgyártó 2 3 fonó 1 ács 6 borbély 2 cipész - 4 esztergályos 3 festő 2 hentes 2 mészáros 2 nádfonó 3 rostás 3 szűrszabó 8 rézműves 1