Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

1952 1955 1960 752 kh 824 kh 1560 kh 89 tag 149 tag 263 tag 130 kh 420 kh 3215 kh 23 tag 82 tag 572 tag — — 956 kh ^ 130 tag KÖTELEK 499 1949. március 25-én alakult meg a Petőfi rizstermelő csoport 25 taggal 47 kh földterülettel. 1950-ben pedig 19 család 186 hold földön megalakította a Petőfi termelőszövetkezeti csoportot. A tagok többsége, volt gazdasági cseléd, illetve mezőgazdasági munkás. Az Ezüstkalász termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, amelybe középparasztok és néhány kisparaszt lépett be. Hunyadfalván a Virágzó tsz működött 1955-től 1956-ig, majd a Hunyadi tsz alakult még 1959-ben. Adatok a termelőszövetkezetek fejlődéséről:

36 Év: Petőfi Ezüstkalász Hunyadi Az 1956-os ellenforradalom után a Petőfi mg. termelőszövetkezet és tagjai megmaradtak. Az Ezüstkalászból többen kiléptek, de földjüket nem vitték magukkal, hanem más területen, főleg az iparban helyezkedtek el. A Virágzó tsz Hunyadfalván felbomlott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után komoly gondot okozott, hogy a fiatalok legnagyobb része nem a termelőszövetkezetben vállalt munkát. 1960-ban a gépesítettség igen alacsony a termelőszövetkezetekben, a tagok 85%-a végzett kétkezi munkát. Tíz év elteltével ez 50%-ra csökkent.

37 7. A gazdálkodás jellegéről és szerkezetéről az összeírások tájékoztatnak. Az 1550-es török defter szerint búzát, kétszerest termeltek Kőtelken, ugyanakkor jelentős volt a méhészet és a juhtenyésztés is. (Répás Tamás neve mellett 500 juh szerepelt.)

38 A XVI. századi dézsmajegyzékek is kétszerest és tavaszi gabonát tüntettek fel. Külön szerepelt a juh-dézsma.

39 A jobb módú gazdák nem kis hányada rendelkezett 150-200 db juhot magába foglaló nyájjal. A török kiűzése után, az 1730-as évekig rablógazdálkodáson alapuló földművelési formák alakultak ki. Minden évben a határ más-más pontján szűzföldet tört fel a gazda. Évente háromszor szántottak. A termés a vetőmag ötszöröse volt.

40 1770-ben jó talajnak azt tartották, amely kétszeri szántás után, trágyázás nélkül megtermetté a gabonát. A XIX. század közepén talajáról azt írták: „.. .földe nagyrészben szikes, búzát, rozsot, zabot, árpát terem, de tengerit sehogy."

41 Határterületének megoszlása művelési ágak szerint katasztrális holdakban :

42 Év: 1852 1879 1895 1925 1935 1958 szántó 1701 5418 5660 6746 7055 7041 kert és gyümölcsös 62 25 32 29 szőlő 2 3 28 rét 1941 486 547 53 1 12 legelő 4529 2078 2150 1124 977 515 erdő 113 38 79 157 nádas 30 20 10 művelés alatt nem álló 444 357 819 608 1001 Összesen: 8645 8064 8862 8782 8755 8783