Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

472 KISÚJSZÁLLÁS sok - summás, kubikos, napszámos). Fejlett kukoricatermesztése volt, jelentős szűcs, csizmadia, kalapos, szűrszabó, kerékgyártó, szíjgyártó kisipara. A nők fekete selyem, gyöngyös főkötőt, a módosak fekete hímzésű kunsági kisbundát, a módos férfiak hímzett subát, a pásztorok cifraszűrt viseltek. Szokásaikban szilveszteri kolompolás, szüreti, disznótori, farsangi, lakodalmi alakoskodás, köri (kaszinói) balak domináltak. A táltos hit, tudós pásztor hiedelemkör, betyártörténetek, balladák voltak jellemzőek és az erős kun öntudat. Csiri Sára, Bakter Kata, Ari Mari, Pónyi Rozi gyógyítottak; Lúdoktor: Karsai István és Szűcs Ferenc állatgyógyítók voltak.

23 4. 1470-ben az első, teljesen azonosítható névemlítéskor a település Kolbászszék része, kiváltságos kun település. De ha két korábbi, a XIV. századi említését tekintjük, akkor is egyértelműen kunok lakta hely. Ezen a környéken volt az Abádi nemzetségnek birtoka és az Abádi nemzetségből származó Sebestyén, Abádi Péter fia, és unokaöccse Usz fia Péter a Kunmadaras környékén lévő Kápolnási rész birtokosa volt a XIII. század közepén.

24 Erre a részre telepítették be (s később határpert is folytattak az Abádi nemzetséggel) a kunok Olas nemzetségét. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a Péter-Szállása elnevezés az Abád nemzetségben Péterre utal. 1470-ben Mátyás Kisturgony, Kisújszállás, Csorbaszállás birtokrészeit, melyek Kolbászszékben feküdtek, s a Lőrinczi család kezén voltak, Lőrinczi Ágnesnek, illetve jegyesének, Maryalaki Mártonnak és a Maryalaki család más tagjainak nevére írta át.

25 Ezt az adományt erősítette meg 1552-ben I. Ferdinánd, majd 1581-ben Rudolf.

26 Kisújszállás, Marjalaka és Kisturgony, illetve Csorba egy része 1745-ben a redempciókor ismét, s ekkor már elválaszthatatlanul összekapcsolódott. Kisújszállás megváltotta az említett puszta területeket, amelyek 1571-ben még népes községek voltak. Marjalakán : 56 házat és 57 lakost, Csorbán: 36 házat és 37 lakost, Kisturgonyon: 20 házat és 20 lakost írtak össze. Ezek ekkor még nagyobbak voltak, mint Kisújszállás, ahol csak 13 ház és 13 lakos került összeírásra.

27 Nyilvánvalóan az Összetartozó négy község központja Marjalaka lehetett, mert nemcsak a legnagyobb, hanem a család névadó faluja is. Kisújszálláson Kun Imre és Kun Tomás nevei a kun etnikum jelenlétére utalnak.

28 1567-től Kisújszállás népessége a következőképpen alakult:

29 a) Év: 1567 1571 1577 1609 1676 1713 1717 7 telkes jobbágy 13 lakos 5 gazda puszta lakott puszta újratelepedés kezdete 5 zsellér 6 kapu b) Év: 1786* 1828 1869 1880 1890 1900 4396 '7353 10376 11083 12 527 13224 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 13 538 13 766 14 532 14461 13925 13 756 * Turgony puszta adataival együtt A tizenötéves háború idején pusztult el először a falu. De a XVII. század folyamán több ízben is visszatért lakóiról tudunk. 1609-ben Illésházy István nádor kezdeményezte a terület újra-