Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
464 KETPO Természetesen az igaerő mellett a munka eredményesebbé tételében nagy szerepet kaptak a gépek is. Az említett szövetkezetek mellett a község határterületének egy részén a Szenttamási Állami Gazdaság, a Mezőtúri Petőfi és Bercsényi TSz-ek gazdálkodtak. 80 A XIX. század közepén a puszták területe mintegy 8400 kh volt. 81 A felszabadulásig nem rendelkezünk a puszták kiterjedésére vonatkozó adattal. Az 1950-es évektől határterületének nagysága és művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult : 82 Év: 1951 1953 1955 1957 1959 1962 1966 Szántó 10431 10493 10015 10283 10109 10053 10212 kat. h. kert 35 32 63 96 99 126 114 szőlő r rét 191 189 175 143 143 9 9 legelő 495 511 494 544 549 545 404 erdő 5 5 138 103 107 115 115 földadó alá nem eső 443 353 698 523 586 758 752 összesen: 11600 11583 11583 11692 11594 11606 11606 Mint láttuk, a XVlII. században a pói puszták területének nagy részét még legelőnek használták. Korunkban a művelési ágak közül magasan kiemelkedik a szántó, nőtt az erdő, a kert és gyümölcsös területe, 83 ellenben jelentősen csökkent a rét kiterjedése. A szőlőtermesztés soha nem játszott szerepet a község gazdálkodásában. 8. E téma felvázolása nehéz feladatnak tűnik, egyrészt azért, mert a pói pusztákon az iparűzés és a kereskedelmi tevékenység nem játszott jelentős szerepet, másrészt eddig feltárt forrásaink még elégtelennek bizonyulnak teljesebb kép megrajzolásához. A sokszor idézett defter Kispóly faluban egy Markó nevű kovácsot említ. 84 Az iparral való foglalkozás a kétpóiak körében még a felszabadulás után is háttérbe szorult a mezőgazdasági munkával szemben. 1960-ban a lakosok csupán 4,1%-a keresi kenyerét ipari munkásként. 85 Helyben semmilyen üzem vagy ktsz nem volt, így munkaalkalmat csak a környező városok gyárai szolgáltattak. A jelzett időben 8 kisiparos tevékenykedett a községben. 86 1960-ban már 1 élelmiszer-, 2 vegyes- és 2 italbolt volt a faluban. 87 Kereskedelmi alkalmazottként a népesség elenyésző része, mindössze 1,2% helyezkedett el. 88 9. A török betörés után mindkét falu temploma még állt. 89 A templom és a házak helye szántás után még ma is jól látszik. 90 Feltehetően a kalugyerek a szertartás és hitoktatás elvégzésén kívül a minimális ismeretek megszerzését is elősegítették. Az 1930. évi népszámlálás szerint a pói területek 6 évnél idősebb lakosai közül 87% tudott írni és olvasni. 91 A viszonylag magas írástudóarány annak köszönhető, hogy a Mezőtúrhoz tartozó pusztákon a két világháború között 5 iskola működött, s ha a személyi és tárgyi feltételek nem is voltak kedvezőek - pl. 1 tanítóra 60-70 gyerek jutott az osztatlan iskolákban -, mindenesetre meggátolták az analfabetizmus olyan mértékű elterjedését, mint az más külterületeken megfigyelhető. 92 1946-ban a cukorgyári kastély emeleti részén létrehozták a hatodik iskolát. Ugyanakkor az intézményeket két tanerősre fejlesztették. 93 1955-ben 410 gyermeket oktatott a 14 főre növekedett tantestület. 94 A nevelőhiány 1958-ban megszűnt. 95 1960-ban felépült egy új 4 tantermes belterületi iskola, 96 mely lehetővé tette, hogy az alsó tagozat teljesen, a felső pedig részben osztotta váljon. 97 1960-ban 15 pedagógus irányítása alatt 438 diák tanult. Egy osztályteremre 49, egy tanerőre 29 tanuló jutott. 98
