Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

460 KÉTPÓ ség kialakításában és benépesítésében.

26 Egy 1392-ben kelt oklevél is János nagypóí kapitányról és szállásáról emlékezik meg.

27 A XV. században Nagypóra délszláv családok költöztek, akik még egy évszázaddal később is őrzik etnikai jellegüket és görögkeleti vallásukat.

28 A hódoltság utáni betelepülők azonban már református és katolikus magyarok voltak. Századunk elején a lakosság vallási megoszlása a pói területeken a következőképpen alakult: református: 588, katolikus: 552, ág. hitv.: 92, egyéb: 12 fő.

29 Kétpói csésze A község népességének száma az 1910 és 1949 közötti megtorpanást nem számítva 1960-ig fokozatosan emelkedett. 1960-ban népsűrűsége legkisebb a törökszentmiklósi járásban és az elvándorlás is igen nagy mértéket öltött.

30 Súlyos problémaként jelentkezett az a tény is, hogy a község lakóinak 87%-a külterületen élt.

31 5. írásos dokumentumokkal bizonyíthatóan Pó Szolnok megye egyik legrégibb települése. Amennyiben elfogadjuk Kandra Kabosnak a Váradi regestrumra vonatkozó időmeghatározását, akkor a Pa, Pou-nak nevezett Pó község 1977-ben közel 750 éves volt.

32 A kun betelepülésre, fennhatóságra utal, hogy 1392-ben Nagypót szállás,

33 1630-ban szék néven említik.

34 A XV. századtól kezdve az egykori Pó már két önálló községként - Kis, illetve Nagy jelzővel - tűnik fel.

35 Ez a különállóság tulajdonképpen a felszabadulás utánig, Kétpó megalakulásáig megmaradt. Első említése körüli időszakban feltehetően a már eltűnt Kemej-, 1477-ben már Külső-Szolnok-,

36 ezt követően 1876-ig Heves és Külső-Szolnok megyéhez tartozott. Egyházszervezetileg a váci püspökmegye része.