Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
44 SZOLNOK MEGYE munkásmozgalmi múlttal rendelkező személyek vettek részt: Dávid Ferenc, Juhász Imréné, Tancsik János, Lovas Lajos, Zsemlye Ferenc, Csótó István, Polónyi Szűcs Antal, Pintér Dezső, Horváth Imre, Papp Jánosné, Bernáth János és dr. Drexler Miklós. 10 ° A régi közigazgatási szervezet sem szerkezetében, sem személyi állományát tekintve nem volt alkalmas az új feladatok megoldására. Leglényegesebb volt, hogy az országgyűlés és az MDP összeegyeztetett intézkedéseit megbízhatóan, a rendelkezések szellemét megértve hajtsák végre. Az új tanácsi szervezet, ha kezdetben tapasztalatlan is, éppen a rendelkezések szellemének megértésében egységes volt. Megváltozott a politikai életen kívül a gazdasági élet irányítása is. A meginduló első ötéves terv az ország összvagyonából megfelelő részt juttatott Szolnok megyének a feladatok végrehajtására. A koncepció szerint Szolnok városát valóságos megyeközponttá kell fejleszteni s az ország fontos ipari centrumává kell tenni. A mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett - ahol erre alapok és feltételek voltak -, meg kell indítani az ipartelepítést. Szolnok megye új megyei, járási, városi és községi szintű állami és pártszervezetei a feladatot úgy hajtották végre, hogy nemcsak szolgai módon igazodtak az irányelvekhez, hanem ki tudták használni a helyi adottságokban rejlő lehetőségeket is. így felfigyelt s fel is hívta az országos szervek figyelmét a Nagykunságban spontán módon meginduló termelőszövetkezeti mozgalomra s ezt országos jelentőségűvé, példaadóvá fejlesztette. A Jászságban sikerrel tudta lefékezni a hagyományos gazdatársadalom erejét, s azt a politikai és gazdasági életből kiiktatta. Szolnokon, Martfűn, Törökszentmiklóson és Jászberényben a tervidőszakban az állami beruházások jó felhasználásával megteremtette mai fejlett iparának alapjait. Ez a korszak - mint mondottuk -, a központi rendelkezések végrehajtásának időszaka volt, s mint ilyen, kevés helyi vonással rendelkezett. Mégis úgy véljük: Szolnok megye a saját kebeléből választott, megbízható apparátusával egyéni színt és jelleget tudott adni mindezeknek. 1956 októbere próbaköve volt az új társadalomnak. Kétségtelen, hogy a budapesti események - éppen a centralizált állami szervezet és irányítás miatt - zavarokat okoztak a megyében is, s a megye különböző történeti fejlődésű területei más-más módon reagáltak azokra. Jászberény volt talán az a hely, ahol az ellenforradalmárok a legszervezettebben léptek fel. A többi helyen - az egykorú források szerint - ha voltak is atrocitások, lényegében néhány szélsőséges elem időleges felülkerekedésével magyarázható. Sokkal fontosabb az, hogy a termelőszövetkezetek léte már sehol sem került veszélybe, mindenütt óvták a közvagyont, Szolnok pedig bázisává válha-. tott a ForradalmiMunkás-Paraszt Kormánynak, és „.. .történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentámadást a szocialista Magyarország győzelméért..." 1957. március 25-én az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága (SZMB) felmérte helyzetét, megvizsgálta az 1956-os ellenforradalom következtében kialakult politikai-gazdasági helyzetet és kijelölte a feladatokat. A határozott politikai állásfoglalás mellett elsőrendű feladatnak az ipar és mezőgazdaság termelésének megszilárdítását, a szocialista szektor megerősítését tartotta, s módosított az 1956 előtti politikai irányvonalon. így következhetett el az a nagyarányú gazdasági fellendülés, amely az 1960-as évektől jellemezte Szolnok megyét. Ez a gazdasági fejlődés, az 1956 utáni három év imponáló gazdasági eredményei állították a dolgozó parasztságot is tömegesen a szocialista gazdálkodás híveinek táborába. 101 6. Tulajdonviszonyok és társadalmi rétegződés. Szolnok megye középső része az állam szervezésekor Szolnok központtal királyi birtok lett, a megye területének más részei pedig a honfoglaló nemzetségek tulajdonában maradtak. A királyi és magán földesúri birtokokon kívül már az Árpád-korban jelentős birtokterületek kerültek az egyház kezére királyi adományozás útján. így a Törökszentmiklóstól délre fekvő Kengyel és a Túr vize menti néhány település, a Körös mentének egy része, illetve Szolnoktól északra a Miller mocsaraiban fekvő néhány halászfalu 1075-ben a garamszentbenedeki apátság birtokává vált. A XII-XIII. században Tiszafüred és Tiszaörvény térségében az egri püspökség nyert birtokokat, és ugyanebben az időben Tiszavárkony a titeli prépost, Tiszaföldvár a dunaföldvári apátság, Jánoshida és Alattyán egy része pedig a premont-