Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

42 . SZOLNOK MEGYE hosszan tartó. Az 1947-es választásokra átalakulnak az erőviszonyok itt is. Külön ki kell emel­nünk Szolnok városát, ahol 34,9%-os az MKP részesedése, jelentős az SZDP befolyása is, a munkáspártok összességükben az első helyen végzett FKP elé kerülnek. Az 1945-ös választások még nem is hozhattak reális eredményt, a politikailag ekkor még is­kolázatlan tömegek, a nyílt választási küzdelmekben először részt vevő pártok a régi hagyomá­nyos községi vezetés hatását nem kapcsolhatták ki. Az MKP által meghirdetett programnak meg kellett szilárdulnia, vezetésének stabilizálódnia kellett. Ezt további gazdasági és politikai küzdel­mek hozhatták csak meg számára. Az 1947-es választásokra módosították az addigi választási és választójogi feltételeket, ugyanakkor megindult a harc az egyes pártok között a paraszti tömegek megnyeréséért. Az MKP is törekedett tömegbázisának kiszélesítésére. Döntően a szegény és kisparasztság megnye­rését tekintette feladatának, erősen építve az UFOSZ-ra és a FÉKOSZ-ra. Az 1947-es választá­sokon az NPP-nek is sikerült tömegbázisát szélesítenie. Ugyanezzel próbálkozott az FKP is. E párt kereteinek mindenáron való szélesítése azonban oda vezetett, hogy programját minden társadalmi rétegre ki kívánta terjeszteni, mindenkinek az igényeit ki akarta elégíteni. Ez pedig egyéb politikai okokon kívül a párt frakciókra bomlását, majd a választások idejére már a szét­hullást eredményezte. Megyénkben az FKP-ból kivált pártok közül jelentősebb szavazatarányt ért el a Magyar Függetlenségi Párt (Pfeifer párt), és a Független Magyar Demokrata Párt (Ba­logh-páter pártja). Ha e tendencia jegyében elemezzük az 1947-es választásokat, akkor a követ­kező eredményre jutunk. Az MKP az 1945-ös 23% helyett 22,1%-ot ért el, azaz részesedése az összes szavazatokból lényegében változatlan volt. Befolyását az NPP némileg növelni tudta, s szavazatainak százalékos aránya 3%-os emelkedést mutat. Az SZDP-nél csökkenés állapítható meg. 13,6%-ról 8,7%-ra esett vissza. A koalíciónak ez a három pártja lényegében a baloldalt kép­viselte, sőt idő múltával az MKP és NPP is egyre inkább közeledett egymáshoz. Az NPP vezető­sége mindvégig vigyázott arra, hogy a párt ne riválisa, hanem szövetséges partnere legyen a kom­munistáknak. 98 Jóllehet, a tömegek megnyeréséért harc folyt közöttük, 1947 elejétől az NPP egyértelmű baloldali vezetése a két pártot közel hozta egymáshoz. Ha a három baloldali párt összes szavazatait tekintjük, az tulajdonképpen változatlan 1945-höz képest. Összesen 44,43%. Ezen belül a vezető szerep az MKP kezében van, s a három párt egyre inkább közeledik egymás­hoz. Ezzel szemben az 1945-1947 között eltelt időszak a korábban túlsúlyban lévő FKP felbom­lásához vezetett. Az 1945-ben 51,3%-ot elért FKP szavazati részesedése csak 27,6% 1947-ben. Az egyéb pártok összesen 21,9%-ot értek el. Jóllehet a jobboldali pártok közel álltak egymáshoz, de egységük, közös akciójuk már nem jöhetett létre. A jobboldaliak egysége felbomlott, míg a bal­oldali pártok az egységesülés felé haladtak, mely az SZDP és az MKP 1948-as egyesüléséhez ve­zetett. Mindennek társadalmi alapja pedig a földhöz juttatott parasztság gazdasági megerősödé­se, az államosított üzemek munkásainak újjáépítés utáni anyagi stabilizációja volt. Ez terelte a baloldali pártokat a koalíción belül közös irányba. Ebben a folyamatban az MKP-nak sikerült ütőképességét megőriznie, s a szavazatokért folytatott harcban nem pillanatnyi érdekek vezet­ték. Ennek köszönhető, hogy 1947-ben 11 Szolnok megyei községben lett első az MKP, 25 köz­ségben pedig a második helyet foglalta el. A fordulatot az MKP és az SZDP egyesülése hozta meg. 1948. május 23-án tartott megyei egyesülési konferenciáját a két párt, amelyen az újonnan létrejött MDP 43 tagú megyebizottsá­got választott. Az új párt megerősödéséhez vezetett, hogy az egyesülést megelőzően a két párton belül tagrevíziót hajtottak végre. A megerősödött MDP a következő választáson már sikerrel szervezkedhetett a népfrontpolitika jegyében. A népfront győzelme tette lehetővé, hogy immár az MDP vezetésével egységes politikai irányítás alakulhasson ki és megkezdődhessen az ország és így a megye közigazgatásának, gazdasági életének átszervezése, az erők koncentrálása. A hároméves terv Szolnok megyében is jelentős eredményeket hozott. A terv eredeti célkitű­zése az MKP megfogalmazása szerint a háború okozta károk helyreállítása, az élet mielőbbi nor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom