Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
JÁSZTELEK 393 1900-1950 között 11 különféle egyesület volt hosszabb-rövidebb ideig a községben. Legrégebbi a Polgári Olvasókör (1900), jelentős volt még az Iparoskör (1906-1949) és a Gazdakör (1926-1949). 71 1923-ban alakult meg a helyi népművelési szervezet, s 1930-ban újjáalakították. 72 Működése idején hozzátartozott 2 Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által fenntartott könyvtár, két Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló népkönyvtár, két egyesületi és egy iskolai könyvtár. 73 Mindezek a háború alatt megsemmisültek. Az újonnan szervezett közművelődési könyvtárban 1960-ban már 1778 kötet állt az olvasók rendelkezésére. Rádió-előfizetőinek száma 962 - ebből vezetékes 394 -, a tv-előfizetőké pedig 5. 74 1943-ban, noha villany még nem volt, már mozi működött. A felszabadulás után létesült 134 személy befogadására alkalmas keskenyfilmes mozijában 1960-ban hetenként még csak kétszer tartottak előadásokat. A Művelődési Ház részére a Gazdakör helyiségét 1950-ben vették igénybe és alakítottak ki benne 300 fő befogadására alkalmas termet. 75 10. A község határa a vízszabályozásig árvízjárta terület volt, a lakosság a folyóból és ásott kutakból ivott. Az első artézi kutat 1929-ben fúrták, s később 1958-ig még újabb ötöt, 1960-ban pedig további egyet a belterületen. Ekkor 8 közkút látja el egyedi módon az ivóvízszükségletet. 76 A községben 1709-ben nagy pestisjárvány volt, 210 halottat jegyeztek fel ekkor, majd 1731-ben 263 személy esett áldozatául. 77 A XVIII. században a község borbélyt és bábát is alkalmazott. 78 1879-ben közegészségügyi székhelye Jákóhalma, s ez is marad 1933-ig, amikor a Stefánia Szövetség helyi fiókja itt is megalakult. 79 1942-ben még nincs önálló orvosa, csupán két községi és egy magánbába dolgozik a faluban. 80 Csak 1950-ben telepszik meg itt orvos. Majd 1958-ban átalakítás útján orvosi rendelőt rendeztek be, 1959-ben orvosi lakást is építettek. 1960-ban már egy állandó körzeti orvos l-l védőnő és betegápoló látja el az egészségügyi szolgálatot. Belterületi útjainak hossza 19,5 km, ebből csak 2 km volt kiépítve, 16 km-nyi járdáiból azonban már 14 km-nyi kiépült. Közlekedése szempontjából nagy jelentőségű az 1962-ben újonnan létesített Zagyva-híd. A község a villanyhálózatba 1949-ben kapcsolódott be, amikor 6 km-nyi vezetéket építettek ki. Ezt 1965-ben további 8 km-nyivel növelték. A közvilágításról 1960-ban 60 lámpahely gondoskodott és ugyanekkor már 5755 m 2 parkterület tette vonzóbbá a falut. 81 ár. Szabó István-dr. Szabó László
