Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jásztelek 1. A Jászság közepén, Jászberénytől kissé délkeletre, a Zagyva bal partján fekvő település. Talaja nagyobbrészt réti agyag. Élővize a Zagyva.

1 1960-ban lakóinak száma: 2587, népsűrűsége: 62,9, határterülete: 7148 kh, lakóházainak száma: 844

2

. 2. 1449: Mihaltelke

3

, 1528: Mihaltelek

4

, 1550: Mihál telki

5

, 1699: Jász-Mihály Teleké

6

, 1713: Mihal Telek

7

, 1799: Mihálytelek, Jász Mihálytelek

8

, 1828: Mihály Telek, Mihály Telke

9

, 1852: Jász-Mihálytelek

10

, 1879: Mihálytelek« 1895: Jász-Mihálytelek

12

, 1901: Jásztelek

13

. Jásztelek: kettős összetétel: a) Jász-: vö.: bevezető, b) -telek: ismeretlen eredetű szó, azonos a ma már elavult „madzag, zsinór" jelentésű szóval. Régen ugyanis kötéllel mérték a földet.

14 1901-ben a korábban használatos Mihálytelek nevet a névtani bizottság megmagyarázhatatlan módon Jásztelekre változtatta. A korábbi Mihálytelek kettős összetétel, melynek Mihály- előtagja a héber Mikaél „Istenhez hasonló" jelentésű személynév.

15 Mihálytelek jelentése a birtoklás tényét fejezi ki, azaz Mihály nevű ember telke. Az ilyen típusú nevek a XIII. század végén jelentkeznek földrajzi neveinkben.

16 A monda szerint a falu eredetileg Fügéd halmánál volt, de a török időkben egy Bak Mihály nevű pásztorember a vízhiány miatt ide, a Zagyva mellé terelte nyáját és alapította a települést.

17 3. A község területéről mindössze 1 db római császárkori pénz került nyilvántartásba, amelynek lelőhelye a Baglyas nevű határrész.

18 Néprajzi jellegzetességei az alábbiakban összegezhetőek: egykori kertes, majd tanyás település. Tornác nélküli házak vályogból. A Jászság egyik legszegényebb községe volt. Jelentős számú vándormunkás, nem kiélezett társadalmi rétegződés jellemzi. Gyakori a külön élő nagycsalád, viseletét hímzett ing, jászsági főkötő arany hímzéssel és színes hímzésű női ködmön jellemez-