Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 37 Az agrárszocialista pártok több évtizedes, a XX. századra is átnyúló agitációja nem volt eredménytelen. A lakosság széles körében előkészítette a talajt a forradalmi események számára. Ha nem is volt határozott, ideológiailag tiszta tartalma az agrárszocialista eszméknek, arra alkalmas volt, hogy a társadalmi rétegek közötti különbségeket, a közöttük feszülő ellentéteket tudatosítsa a paraszti lakosságban, s robbanó erővé váljék, amikor annak ideje elkövetkezett. Ez a helyzet a hosszú ideig tartó világháború alatt, annak fokozódó nélkülözései^mind elviselhetetlenebbé váló fizikai és lelki szenvedései nyomán alakult ki. Már maga a világháború is kimozdította az embereket szűk pátriájukból, s távolabbi országos, sőt nemzetközi eseményekre irányította a tömegek figyelmét, sőt a nehéz anyagi helyzetbe került polgári lakosság egy részét is kimozdította addigi passzív, zárt életszemléletéből. E korszak eseményeibe ugyanúgy belejátszanak a helyi, közvetlen tapasztalatok, belső társadalmi ellentétek, mint a frontról hazatért katonák megfigyelései, az internacionalisták itteni agitációja, a megjelenő idegen hadseregek, s az országos forrongó hangulat.

91 A legdöntőbb fordulata azonban megyénk történelmének - s ez változtatja meg jellegét - amikor e korszak végén az agrár jellegű megyében Szolnok és. még néhány város munkássága veszi át a politikai élet irányítását, támogatva természetesen Budapest munkásságától és a tanácsi hatalomtól. E támogatás intenzitását növelte megyénknek Tanácsköztársaság alatti stratégiai szerepe, Tiszafüred, Szoinok és a Körös-vonal megerősített védelmi rendszere. Ez adta meg azután az események jellegét nemcsak a tanácskormány idején, hanem még jóval azután is. Ebben a forradalmi átalakulásban, amely 1918-1919-ben megyénkben bekövetkezett, döntő szerepe volt Szolnok város üzemi munkásságának, különösen a hadkötelezettség alól mentes s így az egész első világháborúban itthon maradt MÁV műhelyi munkásoknak. Ők állottak az 1919. január 21-i tömegsztrájk óta a sztrájkmozgalmak élén, s F. Bedé László neve szavatolta e sztrájkmozgalmak jellegét. Mellettük még Jászberény, Törökszentmiklós, Karcag, Mezőtúr munkássága kapcsolódott be az 1918. év folyamán meg-megújuló sztrájkokba.

92 Ha meg akarjuk érteni a megye eseményeit, elsősorban Szolnokra kell tekintenünk, mert megyeközponti helyzetének, súlyának és tömegének következtében ennek munkássága vált meghatározójává az eseményeknek a nagyobb területre hatást gyakorló városokban is. Amilyen gyorsan reagáltak a budapesti eseményekre Szolnokon, olyan gyorsan szerveződött át az egész megye. A központi szervek ekkor már jól működtek, s az intézkedéseket a hivatali apparátus végrehajtotta. Budapesten 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom és még aznap délután tüntető tömegek járták az utcát és követelték a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. De Jászberény, Karcag, Túrkeve népe is hasonló gyorsasággal reagált. Már 1918. november 1-én megszervezték főleg MÁV műhelyi dolgozókból a fegyveres munkásosztagokat, melyek megyeközponti jelenlétükkel befolyásolták az események irányát. November 2-án és 3-án Szolnokon s más városokban, majd a községekben létrejöttek a Nemzeti Bizottság helyi szervezetei is. November 6-án pedig már sor kerülhetett a megyei Nemzeti Tanács létrehozására is Darvas Ferenc elnökletével. 1918 novemberében megyeszerte, a legkisebb faluban is végrehajtották az új, forradalmi rendszerű közigazgatás megszervezését.

93 Ez időszakban már fokozatosan a szociáldemokraták kezébe került át a vezetés, azonban ez a párt legfeljebb a közvetlenül felmerülő gondok orvoslását (gabonaellátás, tüzelőanyag biztosítása, munkalehetőség, hadisegély) tudta megoldani. Ezt is nehezen, mert a háború után leromlott anyagi helyzet csak kis lehetőséget biztosíthatott a bajok orvoslására. A forradalom eredményeinek továbbfejlesztése szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy 1918. december elején létrejött „a KMP szolnoki szervezete is, különféle forradalmi csoportok egyesüléséből... Megalakítója dr. Guth Antal volt, aki a régi szociáldemokrata ellenzékhez tartozott," s baráti kapcsolatban állt Vágó Bélával is, de legszorosabb kapcsolatát F. Bedé Lászlón át a MÁV műhelyi munkásokkal tartotta. A KMP-szervezet tagjai: „Hoksári János, Pintér László MÁV fűtőházi munkások, Molnár Anna, Palla István fűrésztelepi munkások és