Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

1196 kila 1196 kila 543 kila 1412 kila 72 kik 286 kila 16 akó bor 1192 db 565 db 124 db 73 db 727 db 1046 db 793 db 246 db 350 JÁSZKISÉR 7. Jászkisér határa erősen vízjárta, mocsaras terület volt. Azért is pereskedett a kiváltságos jogú, terjeszkedni akaró község szomszédaival, hogy használható szántókat szerezzen. Hevesivány, Apáti és Kisér közötti határperek a korai időszakban (1391, 1393) előzményei voltak annak a későbbi terjeszkedésnek, amely a török időkben következett be, s amelynek során Rassangháza területét véglegesen, majd Kürt helyét bérletbe megszerezte. 1699-ből és 1713-ból vannak adataink először a termelés szerkezetéről :

92 Év: 1699 1713 gabona vetés árpa vetés zab vetés szőlő szarvasmarha ló juh (kecske) sertés A gabona és árpa vetésterülete igen jelentős, s valószínű, hogy az állatállományban beállott jelentős csökkenés a Rákóczi-szabadságharc rekvirálásainak eredménye. Nem lehetett ez a hely gazdaságilag erőtlen, ha 1710-ben hosszabb ideig itt tartózkodott a vezérlő fejedelem főhadiszállásával, s innen kívánta új hadműveleteit is megszervezni. A redempcióban megszerzett, de nemsokára ideiglenesen elveszített Pálos puszta növelte a gazdasági erejét, s Kürt puszta bérlete is a földművelés kiterjesztését tette lehetővé. Jászkisér gazdálkodását azonban egyoldalúan értékelnénk, ha nem vennénk figyelembe, hogy tipikus példája volt az ártéri gazdálkodást folytató falvaknak, s nemcsak a gabonából, állatokból, de a vízből, madarakból, halból, nádból is jelentős hasznot vett. 1731-ben Bél M. írja: „.. .bőven van hala, kivált tavi csíkja, nem kevésbé vízimadara, szalonkája, vadkacsája és szárcsája.

93 Az 1790-es években Bedekovich úgy jellemezte a községet, hogy ,,A' határja három nyomásra, mint alsó-, közép-, felső járásokra van felosztva, terem tisztabúzája, árpája, zabja, jó kerti szőlőkkel ditsekedik és azokban termelni szokott borával a' vizekben áradások idején a' Tiszábul kiterjedő fokokban, rétekben bővelkedik halakkal, de kivált hal tsikokkal, és épületre való náddal, ellenben tűzi-fa nélkül szűkölködik."

94 A gazdálkodás valójában vizekkel körülvett hátakon, szigeteken folyt, erre utalnak a földrajzi nevek is, mint pl. Kárászos sziget, Szárcsás sziget, Szőlő lapossá, Árpahát, Harcsás hát, Rókás hát, Ludas, Meggyes, Dinnyés, Molnárok szigete stb.

95 Ez a néhány mutatóban közölt név jelzi a gazdálkodás és haszonvételek sokrétűségét. A későbbi vízszabályozások a szántóföldek területét növelték. Ennek alakulása megfigyelhető :

96 Év: szántó rét, kert szőlő legelő erdő nádas terméketlen Összesen: 16635 17244 22 617 22601 22609 1852 1879 1895 1935 1962 kh kh kh kh kh 5452 10191 15133 18198 17 594 4 776 1741 1412 821 300 160 200 208 46 19 3 179 2 306 4891 2491 2337 7 1 18 51 520 15 6 2 3046 2 805 949 992 1839