Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
346 JASZKISER Akisériek 1848-ban a jász települések közül azzal váltak ki, hogy a kollektíven vállalt katonaállításból és költségekből nemcsak kivették részüket, hanem egyénileg egyes emberek még külön terheket is vállaltak. így Stráda Ede volt lovaskapitány 200 pozsonyi mérő tiszta búzát szállított saját költségén Pestre a hadak élelmezésére, mintegy 1500 Ft értékben, majd máskor 1 lovas újonc kiállítására 260 Ft-ot ajánlott meg. Ezért a Hadügyminisztérium a közlönyben nyilvános dicséretben részesítette. 53 A község 1848-49-ben 151 újoncot állított, 40 fővel többet, mint a ráeső rész. 54 A jászkun hadak kiséri táborukból vonultak 1848. aug. 19-én a Szenttamási ütközetbe. 55 Ennek a 48-as hagyománynak egyenes következménye, hogy a jászladányi választókerület részeként 1867-ben a jászkisériek is Kossuth Lajost kérték fel képviselőnek, s Kossuth maga is ide, Kisérre címezte válaszlevelét, nyilvánvalóan dokumentálva azt, hogy a kisériek voltak a mozgatói ennek az akciónak. 56 1873-ban az agrárválság kezdetén a távoli pusztákkal már nem rendelkező Kisér mintegy 300 családot bocsátott ki különféle munkákra az ország legkülönbözőbb részeibe, főként dohányosoknak. 57 Mivel a választójog vagyonhoz volt kötve, nem jelentéktelen tény az, hogy itt sokan kimaradtak a választójog gyakorlásából, holott korábban, mint szabad jász nemeseknek beleszólásuk volt a helyi ügyek vitelébe. 1880-ban 5360 jászkisériből mindössze 451 fő választhatott. Ez nemcsak szegénységüket, hanem radikalizmusukat is magyarázza. 58 Ennek ellenére a község egész lakossága megértette, hogy bizonyos esetekben a továbbhaladás érdekében kénytelen összefogni. 1880-ban ingyenesen engedik át a közbirtokosság területének egy részét az Újszász-Jászkisér vasútvonal létesítéséhez, sőt ingyenes földmunkát is felajánlottak. 59 Más esetekben azonban nem lehetett félretenni az ellentéteket: 1888-ban a gátszakadás miatt a Tiszához kirendelt kisériek visszaszöktek, mert nem látták biztosítva, hogy saját községük érdekei megfelelő védelemben részesülnének. A Heves megyei főügyész katonaságot vezényelt ki. 60 1897-ben a Független Szocialista Párt (Várkonyi Párt) ceglédi alakuló kongresszusán a kisériek is képviseltették magukat. 61 Abban, hogy a radikálisabb irányhoz csatlakoztak, nagy szerepet játszott az 1879-ben megalakult 48-as Olvasókör, amelynek 1893-ban már önálló épülete is volt, s ápolta a forradalmi hagyományokat. 62 1905-ben a jászkiséri Pusztakürtön nagyobb arányú aratósztrájk volt. 63 Az első világháború idején az otthonmaradottak nagy nehézségekkel, munkaerőhiánnyal küzdöttek. Már 1916-ban katonákat kértek az aratáshoz, s később a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez is hadifoglyokat küldtek ki. 64 1918. november 14-én Jászkisér község képviselőtestülete állást foglalt a köztársasági államforma mellett. 65 A hazatérő katonák a szellőháti uradalomban fegyveresen megtámadtak egy szerelvényt, úgyhogy ellenük Szolnokról kellett kivezényelni karhatalmat. 66 1919. január 21-én megszervezték a Népőrséget. 67 1919. március 21-én megalakult a Munkás- és Katonatanács. Tagjai: Németh Árpád (elnök), Juhász Antal, K. Nemes Károly, Bogdány Gyula, Kádár Ferenc, Lóci András, Lados Ferenc. Ugyanekkor 30 főnyi Vörösgárdát is szerveztek. 68 A község főjegyzőjét felelősségre vonták és kivégezték a háború alatti visszaéléseiért. 69 1919-ben nemcsak a férfiak kapcsolódtak be a politikába, hanem a nők is. 1919. július 17-én az országos Nőkongresszuson nemcsak képviselték Jászkisért, hanem Tóth Zsigmondné küldött fel is szólalt. 70 A románok bejövetele után 7 volt direktóriumi tagot kivégeztek. Ugyanakkor a románok teljesen kifosztották a községet, kb. 1500 db jószágot és sok értékes vagyontárgyat rekviráltak. 71 Később mindazok, akiknek vagyonát a szegények között részben felosztották, követelésekkel léptek fel. 72 A háború utáni Nagyatádi-féle földreform a szegényebb lakosság lecsillapítását szolgálta, 800 földigénylő között 2180 kh-at osztott ki az Országos Földbirtokrendező Bíróság. A község 90 házhelyet osztott ki. 73 1944. november 13-án szabadult fel a község. Különösebb rongálásokat nem jelentettek a község területéről. 74 1945. január 12-én alakult meg az MKP helyi szervezete. 75
