Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

330 JÁSZJAKOHALMA a) Év: 1550 1567 1699 1715 Év: 29 férfi 1720 3 telkes jobbágy . 4 zsellér 1745 37 család 1760 31 gazda 1766 62 gazda 101 redemptus 129 redemptus 138 redemptus 38 irredemptus 46 irredemptus 4 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1715 1391 3037 3209 Év: 1890 1900 1910 1920 3650 4052 4385 4484 Év: 1930 1941 1949 1960 4376 4386 4277 4012 Nem tartozik a Jászság telepítő községei közé. Lakosai közül kisebb számban Szt. László puszta megszerzett 1/3-ára költöztek, valamint szórványosan a környező településekre. A XIX. század végétől egyre erősödő kteipara ad munkát a helybelieknek. 1949-1960 között sok kisiparos ment Budapestre, s végleg ott telepedett meg. 5. 1357-ben Berénnyel folytat határpert a jákóhalmai Csupor család.

24 1449-ben a négyszállási Kompolth László jákóhalmi birtokokat is hagyományoz a négyszállási jászoknak.

25 Berény török megszállása után Jákóhalma is elnéptelenedik és 1567-ben már mindössze 7 családot írtak össze.

26 Négyszállás pusztulása után azonban - valószínű a már 1449-ben is megmutatkozó kapcsolatok miatt - a jákóhalmaiak használták Négyszállás határát is. 1745-ben a redemptió során egy részt megszereztek.

27 A török uralom alatt szinte végig lakott hely, s az 1699-es összeíráskor egyes lakói még emlékeztek arra, hogy mit fizettek a XVI. században a töröknek.

28

1705-ben 1 bíró, 2 tanácsbeli, 1 egyházbíró, 1 harangozó, 1 sirató, 1 molnár, 1 mészáros és l-l kondás, borjúpásztor, ménespásztor, tehéncsordás és kocsmáros áll a község szolgálatában.

29 Ez a jelentős községszervezet arra enged következtetni, hogy a község a török időkben is lakott hely volt. Ugyanekkor Rákóczi hadaiban 50 férfi volt táborban, közülük 6 elesett, 4 pedig eltűnt.

30 1706-ban 17 lovas, 31 gyalogos szolgált.

31 Gazdaságilag nem lehetett erőtlen a település, mert még 1710-ben (noha Berényt már ekkor feldúlták, s Jákóhalma is szenvedett a hadaktól) még mindig 25 kila búzát utal ki Jákóhalma község terhére Bárány János komisszárius.

32

1699-ben temploma van, de 1750-ben - tehát a többi jász községhez viszonyítva eléggé korán - újabb templomot építettek kőből. Plébániájának épülete még korábbi, 1743-ban ugyancsak kőből építették.

33 A redempcióban sikerült határait bővíteni az elpusztult Négyszállás 3000 kh-jával és Szt. László 3459 kh-nyi területével.

34 1879-ben Szent László puszta megkapta a jogot a belügyminisztertől a községgé alakulásra.

35 Végleg azonban csak 1891-ben szakadt el az anyaközségtől.

36 Az 1848-as szabadságharcban 18 újonccal állít többet (74 főt), mint amennyi a jászsági katonaállítási kontingensből ráesik.

37 Annak ellenére, hogy jelentős agrárproletár rétege volt, az agrárszocialista szervezkedések igen erőtlenek.