Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
324 • JÁSZIVÁNY 1950-ben önálló község lett, azonban ez láthatóan nem ösztönzött további letelepedésre. 5. 1421-ben kapják a Palóczyak a községet, majd Palóczy Antal elhalálozván az egri káptalanra hagyta 1527-ben. 21 Jászapáti kezére 1750-ben került, s a község a pusztát a XVIII. század végén szántónak, kaszálónak használta, s megkezdte benépesítését. Bedekovich L. külön kiemeli, hogy „felosztatott Tanya Szállásokra". 22 Korábban is lehetett már valamennyi lakosa, mert 1746-ban kis, bár romos, nádfedeles vályogtemplomát, földsánccal körülvett temetőjét említik. A templomot a canonica visitatio szerint 1718-ban építették volna. Sőt ekkor anyaegyházként szerepelt. 1766-ban viszont filiális egyház, s plébániája Jászladányban volt. 23 1855-ben Apáti határával együtt végleg tagosították, s ez lehetővé tette a nagyobb arányú megtelepedést a tanyákon. 24 1930-ban új templomot építettek 25 1950-ben vált önálló községgé, de igen nehezen tekinthető valóságos falunak, nehezen fejlődik, mert népessége szétszórt tanyákon lakik. Központja a Telek nevű határrészen alakult ki, ahol korábban is állott Heves-ivány község, s a múlt században még romjai láthatóak voltak. 26 Mivel ekkor már a jászsági községek közé tartozott, a jászivány nevet kapja. 6. A benépesülő pusztán kétfajta társadalmi rangú népesség élt: a nagygazdák fiai, akik apjuk birtokán dolgoztak, de vagyonos, rangos embereknek számítottak, s azok a kisebb földű (kb. 7 kh-al bíró) lakosok, akik állandóan, egész életükben kint laktak, s nem költöztek be idősebb korukban sem, mint ahogyan ezt a gazdák tették. Mellettük még volt egy un. szolgatanyás réteg is, akik nagyobb gazdák tanyáin éltek. Számuk azonban nem volt magas. A termelőszövetkezetek megalakulása döntő változást jelentett a társadalmi átalakulásban. 27 1953. Törekvés mg. termelőszövetkezet 1955. Törekvés mg. termelőszövetkezet 1957. Törekvés mg. termelőszövetkezet 1961. Szabadság mg. termelőszövetkezet A községben iparosok gyér számban voltak, s így ktsz vagy nagyobb ipari üzem nem alakult 1961-ig. 28 7. 1852-ben Palugyay I. pontos leírást ad a határhasználat módjáról. Úgy tűnik, hogy ez 1799 óta nem változott lényegesen, nagyrészt megegyezik Bedekovich L. feljegyzésével. Kiderült azonban, hogy Jászapáti szerves határrészeként kezelték Hevesiványt. Amíg Apáti közvetlen határa belső határnak számított, ahol ugar és vető nyomások, illetve legelő van, addig Hevesivány tavasztól őszig legelőként volt használatos, mint külső határ „hol tanyák is vannak", amelyet harmincévenként osztottak újra, szemben a belső határ 12 évenkénti újraosztásával. Ez a határhasználati mód 1855-ig, a tagosításig volt érvényben. 29 A mezőgazdaság szerkezetét a község megalakulása után a művelési ágak arányával jellemezhetjük. 30 Év: szántó rét, kert szőlő legelő nádas erdő terméketlen 1 * 207 210 359 224 kh 27 tag 294 kh 17 tag 313 kh 25 tag 3737 kh 354 tag 1952 1957 1962 kh kh kh 4164 4312 3860 513 462 598 3 5 1772 1876 1798 150 250 összesen: 6809 6865 6865
