Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZFÉNYSZARU 315 Az istállózó jellegű, tanyai állattartás jelentősége nagy volt. Ezért változatlanul fontos állat a szarvasmarha. Feltűnő viszont a juhtartás kis szerepe. A sertéstartás a termelőszövetkezetek megalakulása után tetőződött, amikor a nagyüzemi és háztáji gazdaságokban tartott sertések száma magasra emelkedett. 8. 1705-ben molnárát és kocsmárosát jegyzik fel.

84 Bél M. nem említi malmát, de ekkor is bizonyosan megvolt.

85 Bedekovich L. azt írja, hogy nemrégiben új malmot építettek, „kemény matériából", amely 4 kerékre jár.

86

1817-ben vegyes céhe van már, tehát viszonylag jelentős számú kisiparos élt itt.

87 vegyes céhek: kisiparosok száma: Év: 1817 1852 1879 1925 vegyes (tételes) + i csizmadia 19 7 szabó 5 12 asztalos 19 6 9 kerékgyártó 3 5 kovács 6 8 lakatos 1 kötélgyártó 2 2 takács 15 12 3 cipész 2 19 szűrszabó 1 szűcs 2 szíjgyártó 1 2 szobafestő 1 kőműves 1 3 hentes 3 5 mészáros 2 mézeskalácsos 1 pék 1 1 borbély 1 molnár 2 kádár 1 ács 6 bádogos 2 építési vállalkozó 1 gyékényfonó 1 kosárfonó 5 kéményseprő 1 Összesen: 53 60 86 1817-ben nem tudjuk, hogy milyen iparágak tartoztak a vegyes céhbe, de gyanítani lehet, hogy az 1879-ben összevontan megadott iparágak közül való volt. Feltűnő, hogy ipara mennyire a helyi termékekre épült (bőripar), s nyilvánvaló korábban említett kiskunsági lentermelése eredményezte, hogy tákácsipara jelentőssé vált. Ez vásározó ipar volt, és az északi országrészekre (Vác. Gyöngyös, Eger, Hatvan) szállított elsősorban. 1925-ben 2 maimát említik, ezek azonban a II. világháború idején már nem működőképesek.

88 1912-ben tejüzemet létesítettek és ezt 1948-ban államosítják. 1951-ben 27 kisiparossal alakult meg t: KTSZ, kerékgyártó, bádogos, cipész és fodrász részlegekkel. 1957-ben 66, 1962-ben 144tagotszámlál.

89

1951-re kialakul már az új ipari struktúra, s 1960-ig jelen tősen nem is váltó-