Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
298 0-10 kh 10-100 kh 100-tól JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY Év: 1910 1935 1949 birtok birtok birtok birtok területe birtok birtok nagysága szama nagysága szama nagysága száma 166 0-1 kh 488 183 kh 0-1 kh 50 1-5 kh 329 789 kh 1-5 kh 239 5-50 kh 209 2887 kh 5-10 kh 10-25 kh 25-től 201 82 27 50-100 kh 8 538 kh 00-500 kh 7 1431 kh 500-tól 1 736 kh Összesen 248 1042 6564 kh 599 1910-1935 között nagy a birtokaprózódás. Ezt a felszabadulás utáni földosztás a nagyobb birtoktestek felosztásával egészségesebb arányúvá tette. 1945. május 24-én már 281 igénylőt juttattak földhöz, 8 birtokot- összesen 214 kh-as területtel - elkoboztak, de ekkor még 100-200 kh közötti birtokot nem osztottak fel. 57 1948. március 31-ig 280 igénylőt juttattak földhöz és 1692 kh-at osztottak ki közöttük. 58 1949. dec. 7-én alakult meg a Vörös Sarok tszcs. 11 taggal 67 kh földön. A mezőgazdasági népességű község hagyományos társadalmát a termelőszövetkezetek létrejötte bontotta meg először, s alakította át véglegesen az 1960-as évekre: 59 1953 Vörös Sarok 1955 Vörös Sarok 1957 Petőfi 1961 Petőfi Új Hajnal mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet 584 kh 603 kh 715 kh 1355 kh 2266 kh 63 tag 76 tag 39 tag 131 tag 415 tag 7. A község 1658-ban határpert folytatott Szentmártonkátával, hogy kiterjeszthesse a földjeit. 60 1671-ben Nagykátával együtt bérelte a töröktől és a magyar birtokosoktól Egreskáta pusztát, s ezt állattartással és földműveléssel hasznosította. 61 A redempcióban megszerezte Szt. László puszta egy részét, ám ez a rossz minőségű puszták közé tartozott, csakúgy, mint maga a falu határa is. Bél M. 1731-ben írja: „szántójakevés, legelője kicsi, erdeje semmi... kis létszámú és szegény falu." 62 Bedekovich L. szerint 1799-ben a földje két nyomásra volt osztva, egy részén homokos, más részén termékeny fekete föld. Ekkor kezdenek a Táborállás nevű határrészen szőlőt telepíteni, tölgyes erdejük és a Zagyva mocsarainak nádja adott még kevés hasznot. A szántó azonban kevés. Szt. László pusztán szarvasmarha, főként bika tenyésztése folyt. 63 A termelés szerkezetére először 1699-ből és 1713-ból nyerhetünk adatokat: 64 Ev: 1699 1713 gabona vetés árpa vetés zab vetés szőlője nincs 267 kila 133 kila 42 kila 347 kila 392 kila 1241/2 kila szarvasmarha ló juh (kecske) sertés 349 db 41 db 14 db 214 db 156 db 24 db 47 db 59 db
