Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

296 JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY a jegyző kérelmére. 1849 júliusában, amikor a Jászság területén az utolsó hadmozdulatok folytak, Perczel Mór tábornok Jászfelsőszentgyörgy körzetéből indított támadást a Túra felé vonuló orosz seregek ellen. E hadművelet támogatására a Jászságból 8000 népfelkelő vonult ki, Perczel azonban a gyengén felfegyverzett gyalogosok egy részét Felsőszentgyörgyön hagyta, s csak a lovassággal támadott, emiatt a túlerő elől kénytelen volt visszavonulni.

37 Az 1860-as években folyt a tagosítás, amely később községi mozgalmakhoz vezetett. 1868-ban Szt. László és Páka puszták közbirtokossági illetményének aránytalan kiosztása miatt a károsodott parasztság és a községi és közbirtokossági tanács vezetősége szembekerült egymással. A mozgalom olyan méreteket öltött, hogy lecsillapítására katonai alakulatokat, csendőrséget kellett kivezényelni. Több embert letartóztattak a hatóság elleni izgatás vádjával, s hosszú ideig vizsgálati fogságban tartották őket.

38 1773-ban Szt. László községgé alakult s elvesztette végleg a kapcsolatot az anyaközséggel.

39 Ettől kezdve az amúgy is szegény és kishatárú település a túlnépesedést nem tudta levezetni, s a társadalmi ellentétek fokozódtak. A község szegényebb lakossága az agrárszocialista mozgalmakkal rokonszenvezett, ám helyi szervezete a XIX. században egyetlen agrárpártnak sem alakult, még munkáskörök sem jöttek létre. A jegyzőnek főszolgabíróhoz küldött részletes jelentése szerint azonban 1898-ban - a cselédtörvény kibocsátása után - a hangulat nyugtalan a szegényebb aratni járó lakosság körében. G. Szabó József földműves és Pálinkás József napszámos járatták a Földmívelő c. lapot és más szocialista eszmét tartalmazó nyomtatványhoz is hozzájutottak, s azokat terjesztették. Nyílt szervezkedésre azonban nem került sor.

40 De 1902-ben a jászberényi Testvériség nevű szociáldemokrata szervezet itt is megalakította helyi sejtjét.

41 Az I. világháború tovább növeli az elégedetlenséget. Az otthonmaradottak a mezőgazdasági munkát nem tudták elvégezni, foglyokat és katonákat kértek a nyári munkák elvégzésére.

42 Rimóczi György volt a helyi 1918/19-es események fő mozgatója. Az októberi Szocialista Forradalom eszméit terjesztette már 1917-ben, lakásán gyűléseket tartott s elsősorban a szegény, föld nélküli, vándormunkásokat szervezte. A Tanácsköztársaság kikiáltása után ő lett a helyi direktórium elnöke és elsősorban olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek az agrárproletariátus érdekeit és helyzetének javítását szolgálták: felemeltette a napszámbért, élelmiszert osztott, szabályozta a részes aratást, megszervezte a falu áruellátását. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták, s előbb a berényi, majd a szegedi Csillag-börtönben raboskodott. Két és félévi fogság után betegen szabadult.

43 A két világháború közötti időszak egyetlen említésre méltó eseménye az, hogy 1935-ig 68 házhelyet osztottak ki 12 kh területtel, de földosztás nem volt.

44 A község 1944. november 15-én