Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászfelsőszentgyörgy 1. Szolnok megye északnyugati csücskében Pest és Heves megye határával érintkező település a Zagyva jobb partján. Talaja felerészben agyagos fekete föld, felerészben vályogtalaj. A község északi határrészén homokterület is van. Élővize a Zagyva.

1 1960-ban lakóinak száma: 2485, népsűrűsége: 63,3, határterületének nagysága: 6826 kh, lakóépületeinek száma: 735.

2 2. 1387: Zenthgerg

3

, 1550: Szengyörgy

4

,1567: „Felső alias Galy Zentgeorgy"

5

,1699: JászFölső St. György

6

, 1705: Gáli Szentgyörgy

7

, 1713: Gál Sz. György

8

, 1799: Felső Sz. György

9

, 1828: Felső Szent György

10

, 1852: Jász-Felső-Szent-György

11

, 1879: Jász-felső-Szt.-György

12

, 1895: Jász-Felső-Szent-György

13

, 1910: Jászfelsőszentgyörgy

14

. Mai köznyelvi használatban: Szentgyörgy. Négyes összetétel, a) Jász-: vö. bevezető, b) -felső-: az ugor eredetű föl- „magas" szó származéka. Helyneveinkben gyakori megkülönböztető jelző (Felvég)

15 c) -szent-: szláv eredetű szó, korai átvétel, a szlávban is hasonló jelentéssel.

16 d) -györgy: eredetileg görög személynév, amelyet latin közvetítéssel vettünk át. Jelentése: „földműves"

17

. Védőszentekről falvakat a XIII. század végétől szokás elnevezni.

18 3. Régészeti lelőhelyekben gazdag határú település. Rézkor: Erdő, vályogvető, Zagyvántúl, Kőhíd, Rókalyuk-dűlő, Turóczi tanya, Kerekudvar, Almási-ér, Zagyva-ártér. Bronzkor: Turóczi-tanya, Rétdűlő, Lucskosrét, Erdő, Zagyvaártér. Vaskor: Zagyváninnen, Rókalyuk-dűlő, Lucskosrét, Csereföldek. Szkíta: Turóczi-tanya, Csereföldek. Kelta: Erdő, Gépállomás. Szarmata: Rét-dűlő, Kántorföldi homokbánya, Zagyvántúl, Rókalyuk-dűlő, Lucskos-rét, Almásiér, Kőhíd, Csereföldek, Zagyváninnen, Zagyvaártér, Turóczi-tanyától északkeletre, s 18 db római, császárkori pénz közelebbi lelőhely nélkül. Árpád-kor: Kőhíd, Délkeleti faluszél, Harasztoshalom, Turóczi-tanyától északkeletre, Kerekudvar, Zagyvántúl, Gépállomás, Rókalyuk-dűlő. Középkor: Lucskosér, Erdő, Zagyváninnen, Zagyvaártér, Rókalyuk-dűlő. Megjegyezzük, hogy H. Vaday A. földvárat talált, amelyről kora (vaskor? honfoglalás kor?) nem derült még ki ásatások hiányában.

19 Települési szerkezetét tekintve halmazfalu, kis tanyavilággal. Vályog- és vertfalú, tornác nélküli házak, díszes fűrészelt léc- és vertfal-kerítéssel. Társadalmilag kevéssé tagolt. A Jászság egyik legszegényebb községének tekintették. Különélő nagycsaládi gazdálkodása jellegzetes volt. A jászsági suba, díszes hímzésű jászsági főkötő, színes hímzésű női ködmön és kisbunda jellegzetes viselet volt az I. világháborúig. Szokásaiban az aprószenti korbácsolás (vesszőzés), karácsonyi és nagypénteki kolompolás (Jézus-keresés), a farsangi alakoskodás, disznótori kántálás, pünkösdölés, betlehemezés, búcsúk voltak a jellegzetesek. Gazdag hitvilá.ga van (garabonciás, boszorkány). Elevenen él ma is a betyárvilág és a kiskunsági puszták emléke. Csuka Pista állatgyógyító ismert volt más községekben is.

20 4. Fodor F. szerint eredetileg nem jászsági település s valóban 1387-ben a váci káptalané, később pedig Gálszentgyörgy néven jegyzik fel, valószínű birtokosáról nevezvén így (1439). A hagyomány szerint csehek is telepedtek volna a faluba, ám ezeket Mátyás elűzte innen, s így csak a betelepedés emléke élt.

21 A török idők alatt végig lakott helynek tudjuk, ha gyér lakossága volt is.

22