Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZDÓZSA 281 az állatállomány pusztulása és a munkaerőhiány miatt. A község a több mint 5000 kh-as határból 1945. március 31-ig csak 380 kh-at vetett be.

60 1945. április 8-án alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete.

61 A földhiány miatt rendkívül nehezen indult meg a földosztás. Szerepe volt ebben az erős nagygazdaréteg ellenállásának is. 1945. június 20-ig 27 birtokos kapott csak földet, mindössze két db 100-200 kh közötti birtokot tudtak csak felosztani.

62 1948. március 31-ig mindössze 61 fő jutott földhöz, összesen 132 kh-at kaptak.

63

1949-ben államosították a Béres-féle malmot.

64 Mivel jelentős helyi ipara nem volt, ktsz sem alakult a tárgyalt időszakban.

65 6. Első említésekor Négyszállással együtt fordul elő, 1567-ben pedig Dósa Szállásnak nevezik, s közben az 1550-es török defter is, mint jász jogú településről emlékezik meg. A jász községekkel együtt adózott az egri várnak is, tehát szabad jász volta kétségtelen. 1699-ben valóban Jász-Dósa előnévvel fordul elő a Pentz-féle összeírásban. 1550-ben 3 gazdát emeltek ki, akiknek összesen 450 juha volt.

66

1567-ben 4 gazdát és 8 zsellért említettek. 1572-ben a négyszállási menekültek is duzzasztották a zsellérek számát, s 9 telkes gazdát és 278 zsellért említenek.

67 A társadalom szerkezetét 1699-ben homogénnek kell ítélni, mert 36 telkes gazdát és csak 3 zsellért írnak össze.

68

1745-ben 90 gazda váltott földet a redempcióban, de számuk 1760-ra már 114-re növekedett, s 21 irredemptust is feljegyeztek.

69 1766-ban 125 redemptus, 45 irredemptus és 1 inquilinus élt a községben. A leggazdagabb redemptus Kozma János 21 ökröt, 23 tehenet, 11 lovat, 80 juhot birtokolt, s a leggazdagabb irredemptus Bálinth János 5 tehénnel és 5 lóval rendelkezett.

70 Az első részletesebb bepillantást a társadalom szerkezetébe II. József 1786-os népszámlálása teszi lehetővé :

71 pap 1 nemes 16 tisztviselő 16 polgár 143 polgár örököse 148 zsellér 162 egyéb 39 szabadságos katona í 1-17 éves sarjadék 287 együtt 813 nők 840 jogi népesség 1653 A zsellérek száma meghaladta a polgárokét, de itt a zsellér kategória nem azonosítható az országos kategóriával, benne vannak a szegényebb redemptusok és a gazdagabb irredemptusok is. 1766 óta az irredemptusok száma nem nőhetett ennyit, s nagyobb üteműnek kellett volna lenni a redemptusok gyarapodásának is, ha ezzel a két speciális jászsági társadalmi kategóriával azonosították volna az országos kategóriákat. A kis határ ellenére is Dózsa népe nem nagyon proletarizálódott a XIX. század közepéig, mert 1852-ben, amikor már valós kategória a zsellér-jobbágy, mert vagyoni állapotot jelöl ténylegesen is, Palugyay I. az összesen 530 házból 326-ot mond telkes, azaz gazdaháznak, s 188-at zsellérháznak.

72 A Szentlászlóra és Szabolcs megyébe való tömegesebb kiköltözés, illetve a környező településeken való jobbágyfelszabadítás után már szabadabb földvásárlás vezetett le valamit a társadalmi feszültségekből, s csökkentette a zsellérek, szegények számát. 1910-től az egyes foglalkozási csoportokat mozgásukban kísérhetjük figyelemmel.

73