Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY 249 toknagyságot. Ami ennél nagyobb birtok vagy 1000 kh feletti, az közbirtokossági terület és a város gazdái osztoznak rajta.

81 A további birtokaprózódás előrevetette az árnyékát, s bár egészségesebb birtokviszonyokat teremtett a földosztás 1945-1948 között, gyakorlatilag néhány évtized múlva értéktelen kisbirtokok jöhettek volna létre. A termelőszövetkezetek létrejötte ezt a folyamatot megakadályozta.

82 757 kh 88 tag 810 kh 126 tag 574 kh 122 tag 166 kh 17 tag 309 kh 37 tag 783 kh 103 tag 661 kh 132 tag 540 kh 108 tag 858 kh 96 tag 661 kh 88 tag 462 kh 34 tag 4820 kh 624 tag 6364 kh 689 tag 4412 kh 654 tag 3259 kh 298 tag 4822 kh 728 tag A kisbirtokos jászsági hagyományok és a kiterjedt tanyarendszer miatt csak nehezen haladt előre a termelőszövetkezeti mozgalom, s lényegében csak 1959-60-ra ért el eredményt, s változtatta meg a társadalom arculatát. Az ipar miatt fontos volt az államosítás ténye és a szövetkezeti mozgalom kibontakozása az iparban is. 1950-ben megkezdődik a ktsz-ek szervezése, illetve a nagyobb ipari üzemek, vállalatok jászberényi központtal való kialakítása (építőipar, sütőipar, malomipar). 195l-re 2 ktsz (Felsőruha Kisipari KTSZ, Bőripari KTSZ), 8 nemzeti vállalat (Kőbányai Sörgyár jászberényi telepe, Ceglédi Magasépítési N. V., Tejért, Szervestragyagyujto és Kereskedelmi N. V., Dohánybeváltó N. V., Fecskemalom, Alföldi Téglagyár N. V., Dél Magyarországi Olajütő N. V.) és 1 fmsz üzem (Terménydaráló) képviselte még csak a szocialista ipart, mint 10 főnél többet foglalkoztató üzemegység. A Hűtőgépgyár, Aprítógépgyár idetelepítése, a ktez-ek továbbfejlődése, illetve a kereskedelem földművesszövetkezetek kezében való összpontosulása az 1960-as évekre az ipari népesség szerkezetét is a szocialista társadalom igényeihez igazította.

83 7. Jászberény mezőgazdaságát több tényező határozta meg és formálta jellegzetessé. Ezek közül egyik a Zagyva völgy adottsága, amely alkalmas volt gabonatermesztésre, homokja szőlőtermesztésre, s a Zagyvából kicsapó víz jó kaszálókat öntözött. Mindezekről Bél M. is megemlékezik és a XVIII. század végén készült térképek is hírt adnak róla.

84 Másik jelentős tényező, hogy Jászberény a redempcióban közvetlen határában váltott meg több puszta birtokot (Boldogháza, Négyszállás: 12000 kh, saját határa: 33912kh), s emellett Lajos és Mizse 25956 kh, Bene fele része: 3321 kh-as határát is megszerezte.

85 Ez lehetővé tette, hogy belterjes, sőt kertszerű szőlő- és gyümölcsgazdaságot honosítson meg saját határában, kertjeiben (ólaskert), majd később a boldogházi és a négyszállási tanyákon istállózó állattartást honosítson meg, s mégis nagyszámú, minőségi törzsállományt tartson a pusztákon, s kiterjedt állat- és gabonakereskedelmet folytasson. Bél M. 1731-ben már megemlékezik jelentős szántóiról, Zagyva-parti vízjárással öntözött legelőiről és szőlőjéről, kellemes ízű, halványvörös borukról, gyümölcsfáikról és minőségi állatállományukról.

86 1799-ben határa két nyomásra osztott, a négyszállási és borsóhalmi részeket 1953. Kossuth Március 15. Petőfi 1955. Béke Harcos Kossuth Március 15. Petőfi 1957. Kossuth Március 15. Petőfi 1961. Kossuth Lenin Március 15. Rákóczi Vörös Csillag mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet