Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY 247 Jászberény térségében 1944 őszén jelentős hadműveletek (páncélos csaták) folytak. A város 1944. november 15-én szabadult fel. 67 A harcok során és a visszavonuló németek pusztításai nyo­mán a Hatvani úti, a Réhelyi, a Szent Imre úti, a vízduzzasztó fölötti és az ún. Nagy kőhíd a vá­ros központjában megsemmisült, elpusztult a Vallus-féle gőzmalom, a Nagykátai úton fekvő földműves iskola. Megsérült a Szentkúti templom, valamint a IV. kerületi tanyai iskola. 68 1945. január 1-én alakult meg az MKP helyi szervezete. 69 A régi, századokon át kormányzó jászsági gazda- és hivatalnokréteg befolyása nehezen tört meg. Nyomai még 1956-ban is jelentkeztek. 1956. november 4-én ők adtak fegyvert a fiatalok egy csoportja kezébe, akik a főtérre vonuló szovjet katonai alakulatokra felelőtlenül tüzet nyitottak. Az összecsapásnak több halálos áldozata volt, megsérültek a környező épületek is. 70 6. Első említésétől kezdve jászok lakták. 1550-ben már város, amely Jász- és Magyarvárosra oszlott. Az elsőt katolikusok, másodikat reformátusok lakták. 8 utcáját tüntetik fel, s ezen belül bizonyos vagyoni és társadalmi megoszlás is megfigyelhető. Legelőkelőbbnek a Piac utca tűnik, itt élt a legtöbb pap és diák, az itt lakó 4 gazdának 585 juhát írták össze. A másik vagyonos utca a Klastrom utca, ahol 2 gazdának 500 juhát említették. A Szeli utcában 3 gazdának 555, a Bodó utcában 2 gazdának 200, a magyarvárosi Péntek utcában 1 gazdának 150 juha volt. Az Ispán, a Zagyvaszer és a Kertmege utcák a legszegényebbek, itt nem említettek juhos gazdákat. 71 1567-ben 265 gazdát és 192 zsellért jegyeztek fel. 72 1705-ben - mint már említettük - differenciált társadalmat nagyszámú községi elöljáró igazgatta, és tizedesei, hadnagyai a hagyományos kato­nai jellegű közigazgatást képviselték a polgári életben. 73 A redemptióban 270-en váltottak földet. 1766-ra már kialakult a társadalom három nagy csoportja: 862 redemptus, 262 irredemptus, és 64 inquilinus volt Jászberényben. A leggazdagabb redemptus Kállai András bíró, akinek 24 ök­re, 50 tehene, 24 lova, 97 birkája volt. A legvagyonosabb irredemptus, Gulyás Mátyás, 10 tehén­nel és 3 lóval bírt. 74 1786-ban Boldogháza praediummal együtt írták össze Jászberényt, a társa­dalma az alábbi képet mutatta 75 : pap 26 nemes 230 tisztviselő 20 polgár 1110 paraszt ­polgár és paraszt örököse 1034 zsellér 798 egyéb 258 szabadságos katona 19 1-17 éves sarjadék 1755 összesen: 5250 nők 4960 jogi népesség: 10210 A papok száma azért nagy, mert kolostora is volt. A nemesek száma szintén nagy, de a Jász­ságban külön jogokat nem élveztek. A polgárok a redemptus városlakókat jelölik: Jászberény város lakóit Bél M. így jellemezte 1731-ben: „ruházatukban alig különböznek a parasztok­tól. ..", azaz ekkor is polgároknak tekintették már Berény lakóit s elkülönítették más területek parasztságától (jobbágy). 76 A zsellérek az elszegényedett redemptusokból és irredemptusokból kerültek ki, számuk viszonylag elég magas. A tanyaföldek kimérése és a kiskunsági pusztákra való kirajzás csökkentette számukat, így 1852-re szinte teljesen eltűntek. Ekkor a városban 3540 ház volt, a tanyákon és szőlőkben 334, a pusztán 298. Ebből telkes ház 3535, lelkész és tanítói lak 3, községház 1, kerületi közház l. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom