Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

240 JÁSZBERÉNY Fehértói homokbányából, a Mész-homok Téglagyárból, a Szent Imre-halomról és Négyszállásról szarmata emlékek kerültek a közgyűjteményekbe. Ugyancsak a római kor régészeti emlékeiként kell számon tartanunk azt a 46 db római császárkori pénzt, amelyeket Hild Viktor gyűjtött. Avar kori lelőhelyek közé tartozik a Szőlőhegy környéke, Homokgödör a református temető mellett és a Szent Imre-halom (szórványleletek). Árpád kori emlékek kerültek felszínre Necső, Belső szőlő, Zagyva meder (Bathó kert) Szent Pál halom és Disznószög nevű lelőhelyeken, míg a Bathó kertben, a Szent Imre halmon és a Réti dűlőn középkori relikviákat találtak a régészek.

9 Néprajzi jellegzetességei a következőkben összegezhetők: egykori kertes, majd tanyás település. Sajátosak tornác nélküli vályogházai, fűrészelt oromdíszekkel; tanyáin farazatos tüzelős ólak. Éles társadalmi tagozódás, külön élő nagycsalád jellemezte. Jelentősek voltak: tanyai állattartása, magas szintű kisipara (asztalos, bodnár, csizmadia, varga, szíjgyártó, szűcs, szűrszabó, takács, kovács), szarvasmarha, ló és iparcikk forgalmú vásárai. A jászsági suba, szűr, főkötő, színes hímzésű ködmön, prémes mente viselete jellegzetes volt. Szokásban voltak: nagypénteki kolompolás (féregűzés), aprószentelés, betlehemezés, disznótori kántálás, bakfazék-dobás, Szent Vendel népi pásztorünnepségek, pendzsomozás (tanyai citerás bál), iparos- és gazdaköri mulatságok. Garabonciás- és boszorkányhit, Lehel és Csörsz mondái kiemelkedőek. Papp Tera halottlátó, Oláh Csiga István históriaszerző volt.

10 4. 1357-ben említik először Berény nevét, s ekkor már a Jászság közigazgatási központja lehet, mert itt volt a filiszteusok (jászok) László nevű vajdájának a székhelye.'' Györffy Gy. is a hét kunszék egyikének tekinti Berény széket, s Kring M. is úgy nyilatkozjk, hogy önálló kunokkal egyenrangú szék lehetett, mert 1439-ben ugyanúgy kezelték a jászok adóját.

12 Berény jász joga és a jászsági települések között betöltött szerepe vitathatatlan. Kiváltságokat nemcsak királyainktól, hanem később az itt palánkvárat építő törököktől is kapott.

13 A török időkben végig lakott hely, s egy időben bíráskodási központja is volt a törököknek.

14 Népessége az idők folyamán sok menekülővel duzzadt. A jászsági települések lakosságának egy része ideiglenesen mindig ide húzódott be, s a kiskunsági menekülők is találtak itt ideiglenes lakóhelyet.

15 a) Év: 1550 1567 1699 1715 538 férfi 260 telkes jobbágy 388 család 298 gazda 193 zsellér Év: 1720 1745 1760 1766 565 gazda 770 redemptus 760 redemptus 862 redemptus 265 irredemptus 262 irredemptus 64 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 10209 15 529 19090 20294 22911 25 227 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 27943 30 738 28 350 28 836 27 526 30322 A XVIII. századból saját határát népesítette be tanyákkal. Ezek közül Jászboldogháza 1946-ban önálló településsé vált. 1949-ben már 2242 Berényből kiszakadt lakosa volt.

16 Lajosmizse 1878-as önállósulásakor is a Berényből kiköltözöttek veszítették el kapcsolatukat az anyaközséggel.