Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZAROKSZÁLLAS 233 9. Mátyás 1458-ban kiadott oklevele említi először az árokszállási parókiát. Mai templomának elődje 1630-ban épült (harangját 1643-ban készítették Pozsonyban), 1768-ban emelték a mai barokk stílusú templomot, amelyhez tornyot 1787-ben építettek, templomgombját pedig 1791-ben tették fel. Emellett még három kápolnája is volt a XVIII. században. 1755-ben minorita szerzetesek éltek Árokszálláson. A város zsinagógáját 1858-ban építették.

81 A településen az egyház tartotta kezében a kultúra és az iskola ügyét. 1694-től vannak Árokszállásnak anyakönyvei.

82 1550-ben a török defter említi György „mestör"-t,

83

1705-ben egy „Mester"-t említ a katonai összeírás.

84 Valószínűleg volt önálló iskolai épület, de a XIX. század elején a tanító (mester) még a saját lakásán is tanított. 1845-től az egyház befolyása tovább növekedett, ettől kezdve a plébános egyben igazgató volt. 1851-ben 678 a tényleges tanulók száma, s ez indokolja, hogy 1861-ben egy 8 tantermes elemi iskolát építsenek községi költségen. 1872-ben a zsidó hitközség egy egytantermes iskolát, a község pedig 1882-ben az alszögi, 1886-ban a felszögi iskolát építette meg. A tanulók létszáma 1894-ben 1196. A legnagyobb nehézséget a tanyai lakosság oktatásának megszervezése jelentette. Átmenetileg „zugiskolák" is működtek a tanyákon, ahol írni-olvasni tudó parasztemberek tanították a betűvetésre a gyermekeket.

85

1920-ban a város 13 616 főnyi lakosából 2422 iskolai kort már megért személy (18%) analfabéta. 1920 után épült ki a tanyai iskolai hálózat.

86

1922-ben megépült a nagyárki iskola és bérelt helyiségben megnyílt a gyarokparti és négyszállási tanyai iskola. 1924-ben elkészült az ágói iskolaépület. Ezután külterületen több iskolát nem építettek. A jelentős számú iparos szükségessé teszi, hogy 1887-ben ipariskolát hozzanak létre, majd 1921-től bérelt épületben megkezdte működését a polgári leányiskola, amely 1922-ben kapott önálló épületet. 1923-ban épült a polgári fiúiskola. 1960-ig ugyanazok az épületek szolgálták az oktatást, mint 1945 előtt.

87

1948 júniusában a község képviselői testületének rendkívüli közgyűlésén kimondták az iskolák államosítását.

88 Növekedett a tanerők száma, 1925-ben 1442 tanulót 29, 1960-ban 1228 tanulót 56 nevelő tanított.

89 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941: 12 650 1304 3708 4394 2704 382 24 98 36 1960: 9 835 527 32 4360 2610 1850 173 197 86 1867 és 1951 között 38 bejegyzett, belügyminiszter által engedélyezett, alapszabályok szerint működő egyesület és társadalmi kör alakult. Jelentősebbek voltak: a Kaszinó Egyesület (1886), Birtokossági Kör (1895), Torna Club (1914), Ipartestületi Dalkör (1926), Katolikus Kör (1900), Gazda-kör (1931).

90 Nem bejegyzett körként működött a századfordulótól a Kubikus-Kör. Valamennyi egyesület és kör színielőadásokat, bálokat, összejöveteleket rendezett. Több közülük saját könyvtárral rendelkezett, napilapokat járatott.

91 1943-ban az egyesületek által fenntartott könyvtárak száma 4, az iskolai könyvtáraké 5, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Iskolán Kívüli Népművelési Bizottságához - mint saját könyvtár - kettő tartozott. Az egyesületek 1921-től részben a helyi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság felügyelete alatt, részben pedig a r. k. egyház kebelén belül működtek.

92 1951-ig valamennyi régi egyesület megszűnik.

93 Helyükbe újak alakulnak a tanácsi szervezet művelődési hálózatának részeként. 1960-ig új művelődési objektumokat nem is építettek, a régieket alakították át a célnak megfelelően. 1950. december 21-én nyílt meg az újjászervezett népművelési hálózat fő intézménye, a „Kultúrotthon" a volt Közbirtokosság épületében.

94 1868 és 1948 között Jászárokszállás 9 napilapot indított, amelyek hosszabb-rövidebb ideig éltek. Jászárokszállás és Vidéke (1900-1917), Jászárokszállási Hétfői