Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZÁROKSZÁLLÁS 229 6. Szabad jász település, s egészen a török kor végéig más jász községekkel együtt fizette adóját. 1550-ből már vannak adataink a társadalmi differenciáltság mértékéről, a török összeírok feltüntetik a nagyobb juhos gazdákat. A külön is megemlített 9 családnak összesen 1010 juha volt, Tutor Pál egyedül 200 juhot tartott.

53 Az egri vár összeírásai telkes jobbágyokra és zsellérekre bontják a lakosságot: 1567-ben 18 telkes jobbágy és 12 zsellér család élt,

54 1577-ben 20 telkes jobbágyot és 53 zsellércsaládot írtak össze.

55 Az 1705. évi katonai összeírás szerint a település életét 1 bíró, 3 tanácsbeli, 3 tizedes, valamint 2 mészáros, 3 községi napszámos, 1 tanító, 2 kézműves, 1 halottsirató és 14pásztor szervezi.

55 Az 1766. évi összeírásból már a redempció utáni társadalom szerkezete bontakozik ki. Ekkor 301 redemptus, 141 irredemptus és 15 inquilinus élt Árokszálláson. A tanácsbeliek a legvagyonosabbak. Papp János bírónak 176 juha, 18 lova, 35 tehene, 47 ökre (tinója) került összeírásra. A vagyonosabb irredemptusok kis mennyiségű állatot birtokoltak (Surányi József: 3 ló, 1 tehén).

57 1786-ból részletesebb képet kapunk az árokszállásiak foglalkozásáról. [Az összeírás az irredemptusokat zsellérnek, a redemptusokat polgárnak (parasztpolgárnak) veszi:]

58 pap: 2 nemes 108 tisztviselő: 23 polgár: 507 polgár örököse: 468 zsellér: 560 egyéb: 111 1-17 éves sarj: 1085 szabadságos katona: 12 Nők száma összesen, megoszlás nélkül: 2690 A társadalom nagyobb fele ekkor még a redemptusok és nemesek közé tartozott. A zselléreknek nevezett irredemptusok sem voltak azonban teljesen nincstelenek, a legtöbbnek saját lakóháza volt, s részesült a közös földek hasznából is. 1847-ben 540 gazdát és 331 mesterembert említenek, ami jól mutatja, hogy az iparosok a belső földhiány, a munkanélküliség levezetésében nagy szerepet kaptak.

59 A redemptus és irredemptus gazdák arányát a házak száma mutatja: 1031 birtokos ház, 500 zsellérház került összeírásra 1852-ben.

60 A redemptus gazdák a lakosság mintegy kétharmadát alkották, a zsellérek egyharmadát, utóbbiak közé tartoztak az iparosok is. A századfordulón már jelentős kubikos réteg alakult ki Árokszálláson a nincstelenek (volt irredemptusok) rétegéből. Mintegy 100 család élt a földmunkából. 1910-től a népszámlálásokban nyomon követhetjük a lakosság különböző foglalkozási rétegeinek változásait:

61 1910 1949 1960 mezőgazdaság: ipar: kereskedelem: közlekedés: közszolgálat: egyéb: nyugdíjas: napszámos: cseléd: 1910 és 1949 között megfigyelhető az ipar előretörése. Ez a nagyiparba átáramló, más városokban (Budapest, Gyöngyös, Hatvan) munkát vállalók számának növekedéséből adódik. Ugyanakkor eltűnik a földreform következtében, s az iparba áramlás eredményeképpen a nap3197 3427 3928 (csak keresők) 898 2276 2339 (csak keresők) 111 200 177 (csak keresők) 46 14 138 (csak keresők) 95 156 - (csak keresők) 141 558 (csak keresők) 408 (csak keresők) 437 - (csak keresők) 249 - (csak keresők)