Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
JÁSZAPÁTI 219 sara alkalmas. A 2028 rádió- és 40 tv-előfizető mellett még 488 vezetékes rádió nyújtott művelődési és szórakozási lehetőséget. 124 Jászapáti városias igényeire jellemzően 1868-1948 közötti időszakban összesen 9 napilap jelent meg a községben hosszabb-rövidebb ideig. Ezek: Jászapáti Híradó (1890), Jászság (1890-1897), Jászsági Kürt (1890), Jászapáti és Vidéke (1902-1919), Faluszája (1903-1904), Jászapáti Újság (1913-1914), Jászapáti Katolikus Egyházi Tudósító (1916-1918), Jászsági Néplap (1918-1919), és Jász Újság (1919-1944). 125 10. A község határában élővíz nem volt, de a Holt-Tarna vize gyakran megduzzadt, belvízkárokat okozott, és fertőzte a levegőt. A lakosság ásott kutakat használt, nyílt vízből nem ivott. Az egészséges ivóvízellátás lehetőségei csak akkor következtek be, amikor a múlt század utolsó negyedében elkezdődött az Alföldön az artézi kutak fúrása. Jászapáti mindjárt az elsők között jutott artézi kút birtokába, ezt Zsigmondy Vilmos, a hazai artézikút-fúrás kiváló úttörő mérnöke fúratta 1876-ban. 1958-ig belterületen 11, külterületen pedig 3 kutat fúrtak, ezekből 1 magán-, 4 köz-, 9 pedig közületi kút volt. 1955-ben új hidrofort, 1957-ben pedig víztározót építettek, s így a vízellátás módja törpe vízművessé vált. Az artézi kutak vizének eljuttatására már 1927-ben 11 km hosszú vízvezetéket fektettek le s ezt 1963-ban további 2,5 km-nyivel bővítették. 1960-ban 53 közkút, (ebből 36 közkifolyós és 9 fúrott kút) szolgálta az ivóvízellátást. 126 1920-ban strandfürdőt létesítettek, majd 1959-ben az egyik korábbi kút mélyítése révén azt termálvízzel is ellátták. 1961-ben a fürdőt korszerűsítették. 127 Ezenkívül a még 1925 előtt létesített gőzfürdője is üzemelt. 128 1951-ben 19 ezer m 2 területű sportpályát alakítottak ki. 129 1709-ben nagy pestisjárvány pusztított a községben, 602 halálos áldozata volt. 1831-ben 200, 1837-ben 290, 1855-ben 265, 1873-ban pedig 150 embert vitt el ugyanilyen járvány. 130 1786-ban borbélya volt a községnek, 1791-ből bábájáról tudunk. 1794-ben chirurgust fogadtak, 1796-ban 3,1840-ben már 6 bába állt községi szolgálatban. Az első magánorvos 1844-ben telepedett meg, s 1846-ban már a város költségén alkalmazzák. 131 1879-ben egy községi főorvosa és egy gyógyszertára volt. Mint egészségügyi körzet központjában a járási orvos is itt dolgozott. 132 1906-ban 2 gyógyszertár, 1 községi, 1 járási és egy honvéd segédorvos működik a községben. 133 1925-ben 1 körorvos, 1 megyei, 1 járási, 2 magánorvos, 3 községi és 6 magánbába, valamint 2 gyógyszertár látta el az egészségügyi szolgálatot. 134 1960-ban 3 helyben működő körzeti orvosa, 4 védőnője, 3 házi betegápolója és 6 férőhelyes szülőotthona volt. A belterületi utak hossza 1960-ban 51 km, ötödrésze kiépített. Ugyanilyen hosszú járdahálózatából ez időben már csak 7 km-nyi a kiépítetlen. Fedett csatornahálózata ugyanebben az időben már 1,2 km-nyi volt; gondozott parkterülete 13,400 m 2 ; közvilágítását 290 lámpahely biztosítja. 135 A villanyáramot -, mint említettük - 1924-ben a helyi községi villanytelep kezdte szolgáltatni, s 1925-ben még csak 213 magánfogyasztó használta. 1929-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya távvezetékére kapcsolták át s a felszabadulás, illetőleg az államosítás után fejlődött tovább és vált korszerűvé a községben az áramszolgáltatás. 136 dr. Szabó htván-dr. Szabó László
