Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZAPÁTI 217 szappanos 2 kékfestő 1 szikvíz gyáros cukrász női varroda kádár kályhás kallós kárpitos koporsós szobafestő összesen: 204 219 154 Valószínűleg a felsorolás nem teljes egyik esztendőben sem, mert pl. elképzelhetetlen, hogy kovács ne lenne 1852-ben, vagy pék 1925-ben. Scheftsik szerint 300 körül van az iparosok száma 1925-ben, de az általunk használt községi jelentés csak 154-et részletez. Apátinak jelentős ipara volt addig, amíg a specializált, elsősorban bőrt feldolgozó iparágai vásárokra szállítottak. Takácsműhelyeik még a két világháború között is működtek. A XX. századi fejlődés a specializálódás mellett a polgári életformát kiszolgáló iparágak túlsúlyát eredményezte. Járási székhely jellege ebben is megmutatkozik. 1925-ben a kisipar mellett 4 jelentősebb nagyobb ipari üzeme van: Községi villanytelep (1924), a Szigeti-téglagyár, a Karácsonyi-féle malom és a Jászapáti Gőzmalom Rt.

95 1945 után az ipar szerkezete fokozatosan átalakul. 1960-ban a korábbi üzemek közül már csak a malomipari, a sütőipari és a vágóhíd vállalat egy-egy helyi telepe működött az állami szektorban 28 fős személyzettel. A kisiparosok jó része (220 fő) pedig egy vas- és fémipari, egyegy ruházati férfi és női, és egy cipész Ktsz-ben dolgozott. A magánkisiparosok száma pedig 89 főre csökkent.

96 Amíg 1746-ban Jászapáti várossá minősítésével egyidejűen nem kapott vásártartási jogot, elsősorban Eger, Pest, Miskolc, ritkábban Gyöngyös voltak vásározó helyei.

97 Ez maradt a vásártartásijog elnyerése után is, nemcsak állatai, terményei, de iparosai áruinak értékesítése is főképpen e körzetben történik. 1879-ben 4 kocsmája, egy szállodája van, s üzleteinek száma 24, amiből 17 vegyes, 2 bőr-, 2 fa-, 2 rőfös, 1 pedig vaskereskedés.

98

1925-ben 4 országos vására, és hetipiaca van, továbbá 27 kocsmája, 1 vendéglője, 2 szállodája és 43 üzlete (20 vegyes, 10 ruha, 6 fa-, 4 vaskereskedés és 3 dohányáruda). 1945 után az FMSZ vette át az üzleteket. 1954-ben 1000 m

2 alapterületű tárházat építettek és 1956-ban 200 m

2 alapterületű áruházat alakítottak ki. A kiskereskedelmi boltok száma 1960-ban 30, a vendéglátó üzemeké 11 volt, bennük 120-an dolgoztak.

99 9. 1550-ben nem szerepel írástudó a községben.

100 Anyakönyvei 1689-ben kezdődnek.

101 1695-ben a bírón kívül már jegyzőt is számon tartanak.

102

1750-től vannak adatok a tanítók járandóságára, de valószínű, hogy jóval korábban voltak már magiszterek. Ekkor a szülők és a község közösen fizették a tanítókat.

103 1758-ban kéttantermes iskolát építettek. 1779-től már 4 tanteremben folyt az oktatás.

104 1780-ban ennek ellenére mindössze 44 gyermek járt csak az I. és 36 a II. osztályba, ami az akkori népességszámot tekintve csekély.

105 1767-ben Jászapátiban megnyílt a Jászság első gimnáziuma. 12 évi működés után 1779-ben Jászberénybe vitték át, s ezzel megszűnik itt a gimnáziumi oktatás. Csak 1912-ben kapott újra gimnáziumot.

106 1829-ben plébános igazgató került az iskolák élére. Ekkor a tanulók létszáma 572. Az oktatás feltételei 1 10 i l 6 1 3