Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
182 JANOSHIDA Jánoshidán 1960-ban két kisebb üzem volt, a Jászalsószentgyörgyi Vegyesipari KTSZ asztalos részlege és a Jászberényi Sütőipari Vállalat kenyérsütődéje. 101 1946-ban megalakult a földművesszövetkezet, azóta a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat nagymértékben fejlődött. 1960-ban már 7 élelmiszer, 1 ruházati, 2 vegyesiparcikk bolt, 1 kisvendéglő, 1 cukrászda és 4 italbolt működött a községben 102 . 9. A XII. sz. végén premontrei szerzetesek telepedtek meg a község területén. Prépostságot alapítottak, mely kezdetben a jászói, 1294-ben a csehországi lithomiri, majd a morvaországi zabrdovicei, s végül a felszabadulásig a csornai premontrei prépostság felügyelete alatt állott. 103 A Lotharingiából érkező mesterek és az általuk felnevelt magyar szakemberek építették fel minden bizonnyal a jánoshidai templomot is. Az egyhajós, szimmetrikus elrendezésű kápolnáiról és sokszögzáródású szentélyeiről felismerhető templomtípus hazánkban ritkának mondható. A török pusztítás nyomán megsérült, helyreállítására, s egyben barokk stílusú átformálására a XVII. sz. végén és a XVIII. sz. közepén került sor. A régi templom több becses építészeti emlékét a bővítés során súlyosan megcsonkították, helyreállítása, a román kori templomrészek feltárása az utóbbi évek intenzív régészeti és műemlékvédelmi munkálatainak köszönhető. 104 A katolikus községben a premontrei rend irányította a művelődést. A rend tagjai a XVIII. sz.-ban már foglalkoztak a gyerekek tanításával. 105 Az 1850-es évek elején két iskolában folyt oktatás. Egyiket a prépostság, a másikat a község tartotta fenn. Az osztályokban 2 tanító irányítása alatt 122 fiú és 120 leány tanult. 106 Az 1878/79-es tanévben 442 iskolaköteles közül 114 gyermek nem járt iskolába. 107 A lemorzsolódás később sem csökkent. 1907-ben 137 tanuló, elsősorban a környező tanyákon lakók maradtak távol, a 3 iskola túlzsúfoltsága miatt. Ebben az évben egy tanterembe több mint 80 gyerek járt, ez az arány túlhaladta az idevonatkozó törvény által meghatározott maximumot. 108 A Tanácsköztársaság idején a községben idényóvoda létesült. 109 1925-ben egy hattantermes községi, egy római katolikus felekezeti egy tanteremmel és egy uradalmi, ugyancsak egytantermes népiskola működött a községben, 9 tanerővel. A tanintézetek számát gyarapította a gazdasági ismétlő iskola is. 110 Az 1943/44-es tanévben már 3 belterületi és két külterületi iskolában (Tótkér tanya, Pusztamizse) folyt az oktatás. A tanítás 1944 októberében szűnt meg, mert a központi iskola tantermeit német katonák szállták meg, akik eltüzelték a padokat, az ifjúsági, a tanítói és a községi könyvtár könyveit. Az oktatás 1944. december 11-én indult meg, 3 viszonylag épen maradt tanteremben. Tűzifáról a szovjet katonai parancsnokság gondoskodott. A község lakói felesleges bútoraik átadásával járultak hozzá a tantermek újbóli felszereléséhez. 111 1946-ban a 846 tanköteles 40%-a járt iskolába. A mulasztások oka elsősorban a nagyfokú ruhaés cipőhiány volt. 112 1948-ban az iskola épületét felújították. Az 1948/49-es tanévben 447 diákot oktatott a 10 főre növekedett tantestület. 1960/61-ben a 8. osztályban 41 végzős hallgató volt, a lemorzsolódás minimálisra csökkent. 113 Kedvező változásokat figyelhetünk meg a lakosság iskolázottsági szintjének vizsgálatakor is 114 : Ebből nem ír, 8 osztályt Középiskola Egyetemet, nem olvas, végzett 4. osztályát főiskolát ill. csak olvas végezte végzett 1941 3889 (6 évnél idősebb) 483 27 22 6 1960 3621 (7 évnél idősebb) 189 371 43 21 Az iskolán kívüli népművelésben a II. világháború előtt jelentős szerepet játszott az 1870-ben 248 taggal alakult Olvasó Népkör és az 1896-ban létrejött Katolikus Olvasókör. 115 A felszabadulás előtt egy községi, egy iskolai, egy leányköri, 3 gazdasági és egy nevelői könyvtár működött. 116 1954-ben adták át az új községi könyvtárat, ahol napjainkban már közel tízezer könyvből válogathatnak az olvasni vágyók. 117
