Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

176 JÁNOSHIDA Az Árpád-korban települt falu fejlődését a törökök támadása gátolta meg, s az egykor virágzó település szinte teljesen elpusztult.

21 A XVII. sz. végén dunántúli és morva telepesek kerestek itt maguknak új otthont.

22 Az 1715. és 1720. évi összeírás és a későbbi statisztikák szerint is a falu lakói magyarok és csak szórványosan találunk egy-egy német vagy szerb családot. A lakosság kb. egynegyed része a községhez tartozó Pusztamizsén, Tótkéri tanyán és más külső helyeken élt. 1960-ban a 4100 lakosból 780 ember még mindig külterületen lakott.

23 A törökök kiűzésétől egészen 1941-ig a falu népessége fokozatosan emelkedett, ezután azonban jelentősen megcsappant. A csökkenés okát elsősorban a népes Pusztamizse Jásztelekhez való csatolásában és az elvándorlásban kereshetjük. 1960-ban a községbe újonnan beköltözöttek száma 448, az elköltözöttek száma 628 fő volt.

24 5. A falu keletkezési ideje pontosan nem állapítható meg, csupán annyi bizonyos, hogy az itteni premontrei prépostság III. Béla király idejében, 1186 körül már létezett.

25 A XV. sz. elején a község Külső-Szolnok, később Heves, majd a török hódoltság után kisebb megszakításokkal Pest vármegyéhez tartozott.

26 1536-ban egy török támadás során a falu szinte teljesen elpusztult.

27

1553-ban az egri várnak adózott 16 portája után.

28

1562-63-ban azonban már a török földesúrnak, Ahmed csausznak fizette a 7751 akcsét kitevő adót.

29 A község a XVII. sz. folyamán mind nagyobb mértékben elnéptelenedett. Az 1674. évi összeírás alkalmával már csak % portát találtak a faluban.

30 A török hódoltság után dunántúli és morva telepesek népesítették be. Talán nem véletlen, hogy éppen e területeken voltak a jánoshidai prépostság anyaegyházai (Csorna, ill. Zabrdovice), így minden bizonnyal az új lakosok betelepítésében döntő szerepet játszott a premontrei rend.

31 Lipót 1688-ban visszaadta a premontrei rendnek birtokait, így Jánoshidát és több, a környékén elterülő falut és pusztát. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, így a premontrei prépostságot is.

32 A község a kamara birtokába került,

33 1802-ben azonban már ismét a rend kezén találjuk.

3

4 Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a Jász-Kun Kerületek főkapitánya 1850 májusában a jobb közbiztonság és a hatékonyabb rendőri felügyelet érdekében a pesti kerületi főispánnak javasolta, hogy Jánoshidát a jászkerülethez csatolják. A község azonban továbbra is a kecskeméti kerület főnökéhez tartozott.

35 Egyházszervezetileg mindig a váci püspökmegye része volt. Az 1876. évi XXXIII. te. a községet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolta és a jászsági felsőjárásba osztotta be.

36 1898-ban a főszolgabíró még azt jelentette az alispánnak, hogy „a községben szocialisztikus vagy munkásmozgalom nem észlelhető. A lakosság teljesen nyugodt, munkásegyesület nincsen,