Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

16 BEVEZETŐ tartottuk külön is feltüntetni. A XX. században ezeket az adatokat az SZML Alispáni iratok 1123/1926. sz. alapján, illetve a KSH Szolnok megyei igazgatósága törzslapjai alapján adtuk meg. A kereskedelem képének teljes megítéléséhez 1950-ig hozzátartozik annak figyelembevétele is, hogy az iparosok közül többen maguk árusítottak műhelyükben, illetve a vásárokon. Megemlítettük még a fmsz megalakulási időpontjait és jellegét is. Egyéb források mellett itt Urban L., Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében 1945-49. Szolnok, 1977. munkáját használtuk. 9. Művelődés: A községek többségénél ez a pont három részre tagolódik. Az első részben általában a középkori egyházi élet és iskolázás adatai kapnak helyet (egyházas hely, templom építés, kolostor, reformáció, ellenreformáció, első iskola mesterek, papok). Ebben az időben ugyanis a népi kultúrán kívüli művelődés, de elsősorban az oktatás elválaszthatatlan volt az egyháztól. Valamennyi ide vonatkozó adatot külön hivatkozunk meg. A második részben az oktatásügy története nyer feldolgozást felekezetenként, majd a világi (állami) oktatási intézmények megjelenésétől kezdve ezeket is külön tárgyaljuk. Általában a tanerők, tanulók létszámát közöljük, illetve ahol lehetett az iskolaépületek építési adatait is felkutattuk. Ebben a tekintetben kitűnő összefoglalásra támaszkodhattunk a Jászság oktatásügyét illetően; Tarnay Marianna: Iskolázás és művelődés a Jászságban (a XIII. századtól a XIX. sz. végéig), Bp. 1943. A Heves Külső-Szolnok megyei római katolikus iskolai adataink a Heves megyei Levéltár (HML) közgyűlési iratai, illetve az Egri Érseki Levéltár (EÉL) Canonica visitatioi és az Egyházmegyei Tanfelügyelőség iratai alapján nyertek kiegészítést. Ezek jelzeteit minden esetben közöljük. A református iskolák adatait pedig Tóth Dezső: A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja II. kötet. Bp. 1942. című munkájából, illetve a Debreceni Református Kollégium Levéltára (DRKL) vizitációs tabellái alapján adtuk meg. Kiegészítik mindezt helytörténeti monográfiák adatai és több nagymúltú iskola egyedi iskolatörténete. Hogy egységes áttekintést adhassunk az iskolaügyről, Palugyay I., 1854. III. adatait dolgoztuk fel 1850-52-ből. 1879-ből Sipos Orbán alispáni jelentését, 1925-ből a Szolnok megyei Levéltár (SZML) alispáni iratait (SZML Községi Adattár. 1925. évi összeírás. Alispáni iratok 1123/1926. sz. 1950-ből az SZML Szolnok MTVB Oktatási Osztálya iratainak táblázatos, tanyai iskolákra vonatkozó kimutatását használtuk fel. (SZML MTVB Okt. Oszt. ír. 1950-1071-6-9.), 1960-ból a KSH Szolnok megyei igazgatóságának községi törzslapjait használtuk. Az adatok különneműsége miatt táblázatot nem készíthettünk, ezek a források azonban többségükben azonos évi metszetben és azonos szempont szerint készülvén lehetőséget adnak az egyes települések oktatási feltételeinek összehasonlítására. Fontosnak tartottuk, hogy az utolsó két évtizedben bekövetkezett iskolareform eredményét a minőségi változások bemutatásával tegyük teljessé. Ezt szolgálja az iskolázottság mértékét szembesítő táblázatunk 1941-ből és 1960-ból. Mindkettő vö. bevezető jegyzettel van ellátva, s forrása az az évi publikált népszámlálás. (Az 1941. évi népszámlálás 2. Demográfiai adatok községek szerint. Bp. 1976. Történeti statisztikai kötetek. 371-372. p., illetve 1960. évi népszámlálás 3. p. Szolnok megye személyi és családi adatai. Bp. 1962. 50-53. p.). Az iskolák államosításának adatait, mivel szinte országosan egy időpontban folyt le, nem közöljük mindenütt, hiszen néhány napos eltérésről van szó. Az SZML Alispáni iratainak felhasználásával mégis kitértünk az iskolák államosítási adataira ott, ahol az államosítás valamilyen speciális társadalmi problémát is felvetett. A művelődés című pont harmadik részében a közművelődés feltételeinek alakulását és történetét vázoltuk fel. Lényeges volt az 1860-as évektől létrejövő köröknek, egyesületeknek, társulatoknak ismertetésével kezdeni a sort, mert ezek adtak keretet társadalmi rétegenként a szervezettebb formájú, de nem iskolához kötött műveltség szerzésnek. Az SZML KL ir. Egyesületek mutatója 1867-1951. jelzetű katalógus ad teljes képet az engedélyezett egyesületekről. Az ehhez kapcsolódó iratokat csak esetenként tüntettük fel. Ez az iratanyag ugyanis hiányos. Mégis az itt