Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
FEGYVERNEK zad elején az Enczinger-féle birtoklás miatt református egyházi élete nem éledt újjá, csupán a XIX. században alakult meg ismét egyháza, de ez Kenderes filiája. 49 A fegyverneki helyi lakosság cselédházakban élt, majorsági központokban. A XIX. század végére már paraszti rétege is kialakult a falunak, s 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 50 1897-ben a fegyvernekiek részt vesznek a Várkonyi-párt kongresszusán. 51 Ugyanebben az évben rendőrségi jelentés sorolja fel azokat a településeket, amelyekre a Várkonyi-párt befolyása kiterjed. A felsorolásban Fegyvernek-Szapárfalu is szerepel. 52 1898. április 25-én a Szolnok megyei alispán katonaság kirendelését kéri Fegyvernekre, mert „... kétségtelen, hogy ez idő szerint P. Fegyverneken vannak vármegyém területén a legrosszabb viszonyok. A birtokviszonyok kedvezőtlenek, az egész határ néhány nagybirtokos kezében van, s a közlakosságnak semmiféle számba vehető földbirtoka nincsen. A lakosság zömét tehát a birtoktalan munkásosztály képezi, mely a legfogékonyabb a munkásmozgalom iránt, s az eddigi izgatások eredménye az, hogy az 1000-et meghaladó mezei munkás közül ez ideig aratásra 32 egyén van elszerződve, s összesen csak hét munkásigazolvány vétetett ki... május 1-én kezdenek érkezni az idegen munkások, s alapos azon félelem, hogy részben fanatizált, részben a vezetők terrorizmusa alatt álló lakosok az idegen munkásokat bántalmazni elűzni fogják, s ha egyszer ilyen kitörésre kerül a dolog... akkor a rend fenntartására a személyi és vagyonbiztonság megőrzésére... nem lesz elégséges a csendőrség megszaporított létszáma sem." Bagossy alispán kérésére május 1-én a katonaság megszállta Fegyverneket, május 15-ig az. alispán újabb jelentést küld a belügyminiszternek, amelyben közli, hogy a mozgalom vezetőit a hét folyamán le fogja tartóztatni. Az irathoz mellékelve két főszolgabírói vizsgálati jelentés is tartozik, melyben a rendőrtanácsos arról számol be, hogy egy 16 éves cseléd kihallgatásából tudja „.. .ők setétben, hol egyik, hol másik istállóban tartanak gyűlést, ott beszélték, hogy már bírójelöltjük is van a szocialistáknak, jegyzőt is csak maguk közül választanak, és pedig csak egyet, mert nem kell az a sok ingyenélő jegyző. Faggatásra elbeszélte a fiú, hogy májusban lerombolják a községházát." 53 1903-ban újabb aratósztrájkra került sor, Schwartz Ignác birtokán 60 pár arató tagadta meg a munkát, Ehrlich Henrik gazdaságában pedig ugyanekkor a feles répások közül a cukorrépa kiásását és feltisztítását tagadták meg tízen. 54 A mozgalom további erősödését az I. világháború megpróbáltatásai még csak fokozzák. A forradalmi hangulat 1918/19 fordulóján tetőződik. 1919. január 20-án kiállított kérdőívekből tudjuk, hogy „Fegyverneken a nagybirtokosok félnek attól, hogy a nép aratja le a bevetett területeket. Itt katonák várják csak a földosztást." Ugyanekkor közli a jelentés, hogy munkáskezek hiánya miatt az őszi vetés 60-70%-a elmaradt. 55 A Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére Fegyverneken zavargásokra került sor. A forradalmi törvényszék azonban radikálisan lépett fel a rendbontók ellen. 56 1919. április 24-én a Szolnoki Munkás nagysikerű Vörös Est megrendezéséről számolt be, ahol a szolnoki munkásőrség és a helybeli lakosság tánccal, kabaréval egybekötött műsoros estet adott, amelynek bevételét, 1200 koronát a Vörös Hadseregnek adományozták. 57 Hasonlóan nagy sikere volt a „Vöröskatona Napoknak", amelynek célja katonák toborozása volt a Vörös Hadsereg számára. A rendezvényt műsor, népünnepély tette emlékezetessé. 58 A Tanácsköztársaság harcai során Fegyvernek körül komoly hadiesemények zajlottak a Vörös Hadsereg és a román intervenciósok között. 59 Háromszor is gazdát cserélt a község a harcok során, s utcai harcok is kialakultak. 60 Fegyverneken a Schwarcz-kastély tragikus események színhelye volt a Tanácsköztársaság leverése után. A különítményesek itt rendezték be egyik kivégző helyüket és a környékről idehurcolták az elfogott direktóriumi tagokat. 61 Mindez azonban nem akadályozhatta meg a helyi szervezkedéseket. 1920 novemberében létrejött a fegyverneki „Földmunkások Csoportja". 62 Valamivel később, az MSZMP is megkezdte a szervezkedést, amelynek bázisát a földmunkások jelentették. 63 Fegyvernek 1944. október 20-án szabadult fel súlyos harcok árán. 64 1945. február 18-án megalakult az MKP helyi szervezete. 65 Az 1945-ös választásokon a fiatal pártszervezet már 3891 szavazatot szerzett. 66 1945 végén 895-en kaptak földet, 53 egyéntől összesen 2228 kh-t vettek 162
