Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

CSERKESZŐLŐ 155 1962-ben a Magyar-Román Barátság TSZ-nek 739 tagja volt. Területe ekkor 3234 kh, ebből szántó 1922 kh. A tsz állatállományában 186 szarvasmarhát, 1023 sertést, 89 lovat és 358 juhot írtak össze.

35 7. A szőlőtermelés a XVIII. század közepétől a terület mind fontosabb jellemzőjévé vált. A terméshozamra vonatkozóan a legrégibb adatot az 1813. évi dézsmalajstrom szolgáltatja. Ekkor 230 „lánc" szőlőn (1 lánc kb. 200 négyszögöl) 1385 akó vörös és 123 akó fehér bort termeltek.

36 (akó: 50-60 liter közötti űrmérték volt.) Az itt lakó emberek élete elsősorban a szőlőhöz kötődött. Az 1837. évből a vidék szőlőskertjei mellett juh- és szarvasmarhatartásról is megemlékeznek forrásaink.

37

1854-ben a Tiszakürthöz tartozó Kürtiszőlő és Göbölyjárás puszta állatállománya 3 ló, 18 ökör, 11 tehén.

38 A mezőgazdaság szerkezetét a község megalakulása után a művelési ágak arányával jól jellemezhetjük.

39 1955 1957 1959 1962 kh kh kh kh szántó 2409 2555 2492 2362 kert 18 18 13 38 rét 76 45 44 47 legelő 594 552 594 535 szőlő 1815 1792 1814 1801 erdő 117 109 89 159 nádas 38 38 36 48 földadó alá nem eső terület 236 231 255 M

7 266 231 244 239 1178 1531 1276 2440 150 137 126 108 475 347 195 483 A táblázat jól mutatja a szántó és a szőlő jelentős szerepét. Az állatállomány összetétele 1953-tól 1962-ig a következőképpen alakult.

40 1953 1955 1957 1962 szarvasmarha sertés ló juh 8. A szétszórt tanyákon, majd a Tiszakürthöz tartozó Kisasszonyszőlő tanyaközpontban az ipar nem haladta meg a háziipari kereteket. A kiskereskedelmi boltok száma 5, ebből egy élelmiszerbolt. A meglévő négy vendéglátóhelyből egy vendéglő, egy pedig cukrászda volt. A kereskedelemben ekkor mindössze 11-en dolgoztak.

41 9. 1883-ban gróf Bolza József iskola szervezését javasolta a kisasszonypusztai, göbölyjárási, tóparti cselédek gyermekei számára. 1885-ben a tóparti (varjasi) magániskola meg is nyílt. A három uradalom tartotta fenn. 1898-ban a birtokosok az iskola fenntartását megszüntették, ezért államsegélyes községi iskolává alakult át. 1889-ben a Bogaras dűlőben tervbe vették egy egyházi iskola létesítését, amely 1904-ben épült fel, 1912-ben pedig a község megvásárolta.

42

1933 és 1935 között Kórhányon, Priblakon, Mária-hegyszőlőn működött iskola 2-2 tanítóval.

43 Azon a területen, amelyiken a község megalakult, 2 iskola volt: a harkányi iskolában 2 tanerő 2 tanteremben 104 tanulót, a priblaki iskola 4 tantermében pedig 5 pedagógus 160 gyermeket oktatott.

44 1960-ban felépült az új 4 tantermes iskola 560 tanuló számára. Ebben már 18 pedagógus tanított. 1962-ben 50 személyes új óvodát adtak át, 250 fő befogadására alkalmas művelődési ház létesült. A községi filmszínház rendszeresen vetít. A két könyvtár összesen 1335 kötet könyvvel rendelkezik. 1960-ban a lakosságból nem írt, nem olvasott: 96. Általános iskolát 235-en végeztek, 27 fő