Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

144 CSÉPA Év: 1852 1895 1935 1945 1951 1958 szántó 1205 3185 3692 3565 2574 3546 legelő 2410 342 172 182 222 216 rét 1000 445 52 68 52 szőlő 340 312 672 746 710 763 A művelési ágankénti megoszlás

79 jól mutatja azokat az alapvető változásokat, amelyek az ármentesítés és a filoxéravészt követő immúnis homokterületek meghódítása után a falu gazdálkodásában bekövetkeztek. A szántó és szőlő a határ döntő részét foglalta el. A gazdálkodás jellege és módja azonban alig változott. Az 1902. évi tagosítás után is a sok törpebirtok főként gabonát, kevés kukoricát és zöldségfélét termelt. A nagyobb birtokon mindjobban helyet kapott a lucerna, takarmányrépa, zab, csalamádé és 1941-től a len, cukorrépa is

80

. A termelőeszközök fejlődése igen lassú léptekkel haladt. A nagyobb gazdaságokban többnyire szaporodott a kettős ekék, vetőgépek, darálók, szecska vágók száma. 1927-ben 9 cséplőgép volt a községben, csak egy meghajtását szolgáltatta azonban traktor. A kisebb gazdaságokban is általánossá vált a századfordulón megjelenő ekekapa és vasborona. 1944-ben 8 traktor, 8 cséplő, 3 traktoroseke, 30 vetőgép, 140 eke, 130 borona és 240 kocsi volt a községben

81

. A szőlőtermelés és kertgazdálkodás jelentősége növekedett. A belterjes gazdálkodás előtérbe kerülése a vetésterületről készített községi és termelőszövetkezeti kimutatások adataiból jól érzékelhető. A búza, kukorica és a zöldségfélék termelésének fokozatos növekedése következett be. A nemesített vetőmag általános használata, a mélyebb szántás, a rendszeresebb trágyázás, az öntözéses gazdálkodás megindítása, a kártevők elleni fokozottabb védekezés a terméseredmények növekedésében realizálódott:

82 (q-ban): Év: 1924 1934 1937 1944 1957 1961 búza 7,8 6,7 8 8 8,3 11,0 árpa 6,7 6,4 6 6 8,2 10,1 zab 5,5 6,0 7 8 8,7 tengeri 10,1 13,0 15 16 30,0 31,2 burgonya 20,0 22,0 21,0 len 4 cukorrépa 60 120,0 187,0 Az állattartás mindig jelentős szerepet játszott a község életében. A XVIII. században betelepülő lakosság igen szerény állatállománya csak lassan növekedett

83

: (év/db): Év: ökör tehén ló juh (kecske) sertés 3 91 ? 1486 529 1192 1140 1339 2392 (715) A XIX. század elejéig a fő ekevonó állat az ökör volt. A község nemesi jellegével összefüggő viszonylag nagyarányú lótartás arra vezetett, hogy az elszegényedő nemesség kényszerült igába szorítani lovát, gyakran még tehenét is. Az 1850. évi adatok már ezt az állapotot rögzítették. Az ármentesítést követően a legeltető állattartás visszaszorult. Mindig a ló-, tehén- és a sertésállomány játszotta a meghatározó szerepet. Az 1950-es évektől a tehén- és sertésállomány jelentősen 1725 1751 1850 1895 1911 1935 1944 1951 1960 tsz-é 16 42 66 40 9 _ _ _ _ 11 51 225 340 316 370 262 345 495 (306) 13 26 442 512 488 515 528 437 88 (75) 49 109 915 62 10 25 (55) 224 (50) 126 (Hl) 146 (-)