Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
CSEPA 141 A nemesség a házhelyek, szántók, kaszálók egyéni birtokbavétele mellett a legelőt, vizeket, mocsarakat és a regálé javadalmakat (kocsma, bolt, mészárszék, vadászat) közös kezelésben hagyta (osztatlan vagyon). Az osztatlan közös, gazdaságos használata, a jövedelmek igazságos elosztása volt alapja nemesi önkormányzatának. Ezt a szabad akaratból kialakított szervezetet a vármegye elismerte és bírói hatósága alá fogadta. A communitas (közösség) legfontosabb szerve a közgyűlés volt, ahol minden nemes egyenlő joggal bírt. Ez választotta az önkormányzat tanácsának tagjait, az esküdteket és az egész közösség vezetőjét, a hadnagyot. A vezetőket évente választották. Bárki, bármilyen tisztet betölthetett. Csépa lakossága - a vagyoni különbségek ellenére - önálló, szabad községi életet élt, de a kedvezőtlen birtokviszonyok miatt a tiszazugi jobbágyközségeknél rosszabb anyagi körülmények között 63 . Az 1 lakosra eső szántó 1789-ben 1,17 kh, 1848-ban 0,5 kh. 64 A község fokozatosan elszegényedett. 1848 után szabadparaszti közösséggé lett. 1889-ben utolsó regálé jogát is elvesztette 65 . 1896-ban az állam végleg felszámolta a majorsági zsellérviszonyt. Ennek során csupán 29 csépai zsellér jutott szerződéses birtokához és szabadult meg önmegváltással kötöttségeitől. A többség elvesztette földjét, szőlejét 66 . 1848-tól 1868-ig a 300-at alig meghaladó birtokosok száma 573-ra növekedett (mind 100 kh alatti). Az egy lakosra eső nagyjószágállomány a vidéken itt volt a legkevesebb: 0,53. 67 Egyre több lett a munkalehetőséget kereső család, s készséggel vállalta a részesmunkát és vele együtt a robot s a ledolgozás legkülönbözőbb formáit. A századfordulón a lakosság 56,4%-a proletár és félproletár volt 68 . A vidék „legolcsóbb" aratóit mindig Csépáról fogadták, akik 40-60 fős csoportokbanjártak el a szomszédos uradalmakba. Ekkorra egy szűkebb gazdagparaszti réteg megizmosodása is bekövetkezett, akiket a tehetősebb iparosokkal együtt „kenyereseknek" hívtak a szegény „cipósokkal" szemben. A XIX. század végére alakult ki az első 100 holdon felüli birtok a községben 69 . A foglalkozási adatok a falu agrárjellegének lassú mérséklődését mutatják. A keresők megoszlása 70 : Év: 1900 1930 1941 1960 Mezőgazdaság 732 1355 1394 908 (tsz-tag 729) Ipar 106 184 109 284 Kereskedelem 24 32 74 75 Közlekedés 4 5 7 46 Közszolgálat 26 31 60 Napszámos 269 17 121 Házi cseléd 35 34 - Egyéb 21 22 1 146 (60 szellemi dolgozó) Nyugdíjas - 22 19 39 Összes kereső 1218 1702 1664 1619 4 1920-ban a Nagyatádi-féle „földreform" során Csépán egyetlen hold szántó sem került kiosztásra. Néhány hadiözvegy kapott 1-2 holdat a tiszakürti és a kungyalui határban, a közbirtokosság pedig 64 házhelyet adott át az árvízkárosultaknak négyszögölenként 12 koronáért (10 évi törlesztésre). 71 1895-től 1935-ig a gazdaságok száma 784-ről 1055-re emelkedett. Az 1 gazdaságra jutó földterület pedig 6,3 holdról 4,7-re csökkent. A100 holdon felüli birtok az 1927. évi 7,5%-ról 1935=re 8,1%-ranövekedett 72 . Alakosság elszegényedése mind súlyosabb méretűvé vált. Felgyorsult az elvándorlás.
