Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
138 CSÉPA Ev: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 lélekszám 3525 3406 3570 3284 3414 3237 A lakosság számának növekedése 1721-től, az újratelepedés kezdetétől fokozatos és a XIX. század közepéig az átlagnál jóval jelentősebb volt. Az eltérés a község kuriális jellegéből adódott. A bevándorlás korai túlnépesedéshez vezetett. A súlyos természeti csapások és az elvándorlás ellenére a lélekszám 1930-ig tovább nőtt. Ezt követően azonban a lakosság elköltözése felgyorsult, a születések száma is csökkent. 1960-ban a születések és elhalálozások száma 49, ill. 46 volt, az elvándorlás 101-gyei haladta meg a bevándorlást. 5. A XIV. század közepén Csépa már possessio (falu) volt. Lakói a veszprémi káptalan Balaton vidéki birtokán szőlőt „használtak". 22 1545-ben 19 portás település volt, ahol 110-120 lélek lakott 23 . Török hódoltsági területté csak Gyula 1566. évi bevételével vált, amely Szolnok elfoglalása után még ellenőrzése alatt tartotta a Tiszazug déli részét. A vár elestéig a magyar és török hatóságok mellett a tizedszedők is sanyargatták a vidéket 24 . Az 1551-ben még 27 portát bíró Csépát már az első török felvonulások során jelentős veszteségek érték. Pókaháza pedig - a határ másik települése - végleg lakatlanná vált. 1561-re a falunak csak 16 portája maradt 25 . Ezt követően bizonyos stabilizálódás, majd lassú fejlődés vette kezdetét s tartott egészen a 15 éves háborúig. Az 1571. évi szolnoki defter már újra több, 24 családfőt vehetett számításba 26 . Az 1598-as török hadjárat szinte teljesen lakatlanná égette Csépa környékét. 1614-ben csak Kürt és Csépa adott életjelt magáról. 27 1635-ben Csépán 1 /2 porta volt 28 . Az 1659-es hadjárat után a csongrádi nahijébe tartozó falu végleg elnéptelenedett 29 . Ezt követően a pusztát egészen a XVIII. század második évtizedéig a sasiak bérelték 30 . Ekkorra a terület már több tulajdonosé lett, akik 1721-től fokozatosan birtokukba is vették. Minthogy úrbéres jobbágyaik nem voltak, a falu kuriális község lett, Nemes-Csépának hívták. Heves vármegyéhez tartozott. A betelepülők jórészben Nógrád, Heves és Borsod megyékből vándoroltak be. Az új település a régi romokra épült. 173l-re kialakult szervezett, nemesi önkormányzata 31 . 1756-ban egyházközséggé lett, elkezdődött az anyakönywezetés is. 32 Háborús időkben a nemesi felkelésben való részvételre összeírták a nemességet. 1797-ben 53, 1809-ben 64 nemest tartottak alkalmasnak katonai szolgálatra. Az összeírottakat választott hadnagyuk vezette 33 . Időnként a voksoló (szavazó) nemesség számának megállapítására is sor került. 1824-ben 103,1837-ben 111,1841-ben 190 ember volt jogosult szavazásra 34 . 1824-től Csépa nemesei részt vettek a megyei választásokon, s általában hívei lettek a nemzeti függetlenségért folytatott harcnak, de „vérrel szerzett" jogaikhoz görcsösen ragaszkodtak. 1835-ben címerüket
