Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BEVEZETŐ ribus Jazygum et Cumanorum című munkájának kijegyzései Hild V. regestában. - 1828: Ludovicus Nagy, Notitiae politico-geografico-statisticae inclyti regni Hungáriáé partiumque sidem adnexarum, 1828 in: Hild V. é. n. I. 56. tétel, illetve az 1828. évi összeírás adatfelvételi lapjainak mikrofilmje SZML FLT: 5/a-d. Ugyanez HML mikrofilmtára a Külső-Szolnok megyei községekre vonatkozóan. 1837: Fényes E., Magyar Országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. III. és V. kötet. - 1852: Palugyay L, Jász-Kun kerületek a Külső-Szolnok vármegye leírása III. kötet. - 1869-től megadott adataink többségükben a községek mai területére átszámítva kerültek közlésre. Azaz nem az akkori tényleges állapotot tükrözi a lélekszám, hanem a község mai területének lakottsági mértékét adja meg. Ez az adatsor a KSH 1960. évi népszámlálás című sorozatában 3. p. Szolnok megye személyi és családi adatai kötetéből való. 4CM1. p. A táblázatok után a községtörténetek 4. pontja alatt a legutóbbi két évszázad népmozgásának képét rajzoljuk meg mindig konkrétan utalva arra a munkára, forrásra, melynek alapján adatainkat adjuk. Ha meg lehetett állapítani, hogy a lakosok honnan jöttek, vagy hová, milyen tömegben költöztek ki, számszerű és etnikailag is pontos adatot adunk. A Jászság egyértelműen katolikus lakossága nem teszi szükségessé, hogy a kis számú bevándorolt egyéb vallásúakat statisztikailag jellemezzük. A Nagykunságban, mely egységesen református, azonban szükséges a vallási mutatókat megadni a XIX. század végén, mert a más etnikumú nép beáramlását számszerűen a vallási adatokkal mutathatjuk ki. Ugyancsak lényeges a Tisza menti községek vallási öszszetételének közlése a XIX. század végén, mert nemcsak etnikailag, de társadalmilag is érdekes lehet. Több helyen éppen a vallás jelzi a Békés megyéből idetelepült szlovák cselédséget. A vallási adatokat Dvorzsák J.: Magyarország helységnévtára alapján közöljük. Ez 1893-1895. évekre vonatkozó adatokat tartalmaz. 5. Politikai, történeti adatok: Ebben a részben az egyes települések leglényegesebb, belső életét meghatározó eseményeket dátumhoz kötötten és kronologikus sorrendben adjuk meg a község első említésétől általában 1962-ig. A belső történeti sorsfordulók és jelentősebb politikai események mellett kitérünk azokra a községet kívülről érintő, nemzeti történeti mozzanatokra is, amelyek megváltoztatták a község belső életét (tatárjárás, török alatti hadjáratok, Rákócziszabadságharc, 1848-as szabadságharc, 1919-es harcok, a második világháború hadi eseményei.) Minden egyes adatot külön-külön hivatkozunk. Fontos szerepet kap a község jogállásának tisztázása a Mohács előtti időkben. (Jászsághoz, vagy Nagykunsághoz való tartozás, királyi szolgálónépek, mezővárosi jogállás, világi vagy egyházi birtoktesthez való tartozás és a birtokos kiléte, világi és egyházi közigazgatási helyzete.) A község jogállását a többi adatok között pontosan követjük, amíg adatunk van rá. Lényegesnek tartjuk a török alatti kontinuitás kérdésének vizsgálatát. Több esetben előfordult, hogy a már meglevő források összevetése, hitelesítése az eddigi ismeretektől eltérő eredményt hozott. Fontos volt ebből a szempontból a XVII. század végének és a XVIII. század elejének adatait megvizsgálni és összevetni. Az eddigi történeti irodalomban minden egyes elfutást a község pusztulásával azonosították. Mi a kettő között különbséget teszünk. (Ezért lényeges a Rákóczi-szabadságharc eseményeinek gondosabb mérlegelése. Az eddigi publikációkból is kiderül, ha adataikat egymással szembesítjük.) Mindenütt jelezzük, hogy mikor semmisült meg ténylegesen a település, s mikor futott el népe, hogy később visszatérjen. (Nagykunság.) A XVIII. század eseményei elsősorban a gazdasági megerősödést, az egyes közösségek újraszerveződését és új jogállás kiharcolását (redempció a Jászkunságban, mezővárosi jog megszerzése, jobbágyi állapot létesítése) és ezzel új, egyedi községi arculat kiformálását jelentik. Ez a folyamat megszakíthatatlanul; bár különböző intenzitással, egészen 1848-ig tart. A települések történetét főként a XIX. század első felében csak gyér adatokkal dokumentáltuk. Ekkorra ugyanis már lezajlott a két nagy esemény amely egész sor község sorsát határozta meg hosszabb időre: a redempció és a Mária Terézia-féle úrbérrendezés. I. Ferenc XIX. század eleji 12