Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BESENYSZÖG 113 A török időkben a gazdálkodás eredményességét ha zavarták is a hadiállapotok, mégis a szolnoki vár oltalmában megmaradtak és Szentivánt kivéve tovább gazdálkodtak. 1687 után azonban elvadulhatott a táj a községek népének elmenekülése következtében, s úgy tűnik, csak a legszárazabb Szentiván volt alkalmas tartósabb megtelepülésre. Bél Mátyás 1731-ben még kiemeli Szentiván mocsaras, vízjárta jellegét, s megemlíti az árvízkárokat és a halbőséget.

77 Besenyszög megalakulása után, 1799-ben keleti és déli határrészét már jobbágyok művelték, azonban északi és nyugati határát a püspökség csak pusztai birtokként használta és 1000 db-ból álló juhászatot és kocsmát tartott rajta. Kocsmáros, hajós és révész lakta ekkor ezt a Tiszaszög nevű határrészt.

78 Fokorú, Szentiván és Szászberek ekkor a köznemesek pusztája és ezek jászkiséri és jászladányi dohánykertészeknek adták bérbe a terület földművelésre alkalmas részét.

79 Az állattartás a besenyszögi pusztákon végig jelentős maradt. 1851-béri alakult meg a Heves-SzolnokJászvidéki Tisza- és Belvízszabályozási Társulat, jászkiséri központtal. 1857 és 1883 között Tiszasüly és Szolnok között töltést építettek és ezzel ármentesítették Besenyszög térségét. Fokozatosan szabályozták a Millér-t is és ezzel Besenyszög határa igen száraz, kemény, kötött talajú, szénában már szűkölködő területté változott.

80 Ezzel megváltozott a gazdálkodás eddigi szerkezete. 1852-tól végigkísérhetjük az egyes művelési ágak alakulását.

81 Év: 1852 1879 1895 1935 1952* 1957** 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 4 605 19061 17965 24121 19950 19 504 18 929 rét, kert 6 508 3003 3127 1035 442 93 181 szőlő 2 5 21 12 11 legelő 20496 8218 9392 4383 2743 2381 2189 erdő 166 147 284 49 374 nádas 487 25 terméketlen 79 5512 1715 1248 1457 1962 2329 Összesen: 32 175 35819 32367 30939 24897 24 001 24013 * 1950-ben a község területéből alakult Szászberek község ** 1956-ban 897 kh-t Zagyvarékas községhez csatoltak 1852 és 1879 között, a lecsapolások eredményeként eltűnik szinte teljesen a szántóföld alárendelt gazdasági szerepe, visszaszorul a legelő és a rét. 1879-től a nádas teljes eltűnése jelzi a korábbi, vízben gazdag terület teljes kiszáradását. Az állatállomány alakulását az alábbi táblázat mutatja:

82 Év: 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db szarvasmarha 497 3219 3215 2386 2971 2196 1650 2988 ló 344 1148 1358 1341 1129 636 486 403 juh 1902 7322 5626 3891 6938 3066 3040 8212 sertés _ 3413 2464 5623 5661 2953 3467 5856 , A községben éppen a területi adottságok miatt mindig nagyon jelentős volt a juhtartás. Az ágazat vezető szerepe napjainkig megmaradt. 8. A török defter 1571-ben vízimalmot említ Szentivánon.

83

1879-ben 1 cipész, 5 kerékgyártó, 8 kovács, 4 molnár, azaz összesen 18 kisiparos élt a faluban, s bizonyára uradalmi alkalma-