Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

ALATTYÁN 99 szántanak három-négy ökörrel s az ugarföldet kukoricával vetik be.

76

1852-től az egyes művelési ágak változásainak arányát folyamatosan nyomon követhetjük:

77 Év: 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 szántó 3135 4118 3637 4570 4664 4381 4486 rét, kert szőlő legelő erdő nádas terméketlen Összes kh: 7553 7919 6164 . 6142 6226 5963 5958 A rét és legelő terület rovására növekedik meg a szántóföld. A filoxéra megjelenésével pedig úgyszólván kipusztul a feketeföldi szőlő. Állattartásáról 1852 óta vannak folyamatos adataink:

78 1057 861 938 463 409 395 194 34 33 30 7 3 3 2160 1863 1315 s 798 788 788 671 51 54 3 47 1 5 27 76 1116 1044 187 256 357 369 531 Ev: 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db szarvasmarha 426 753 864 808 960 1069 929 893 ló 451 417 309 285 276 158 144 94 juh 1802 61 154 469 622 716 1470 sertés 590 596 2266 1198 1587 1789 2601 8.1796-ban száraz malmait és egy vízimalmát említik,

79 1837-ben pedig a Zagyván lévő vízimalmát. Céhei nem alakultak.

81 1879-ben és 1925-ben is kevés iparosa van, éppen csak a helyi igényeket elégítik ki:

82 Ev: 1879 1925 az iparosok száma csizmadia asztalos 3 2 8 (cipészekkel együtt) 4 faragó kerékgyártó kovács 5 1 2 3 (és ács) 7 szabó 2 4 szűcs 1 hentes 3 borbély 4 Összesen: 19 30 1930 körül szövő, kosárfonó'és seprűkészítő háziiparát emelik ki, és megemlítik egy igen kisteljesítményű malmát is.

83

1960-ig KTSZ sem alakult, mindössze 14 magán kisiparos szolgálta a lakosság igényeit.

84 Iparának jelentéktelensége összefügg azzal is, hogy a premontrei birtokok iparosai a szomszédos Jánoshidán voltak uradalmi alkalmazottak. 1872-ben hetipiacot és vásárjogot kap. 1925-ben 2 hetipiaca és 2 országos kirakodó és állat-