Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

mind ársváinak felnevelésére mind most mind jövendőben a mostani Férjévelis, qua {219) mostohái aíkalmatlaninak ítéltetvén, hanemha édes : leányom. és ütánna vőm a magok Tutojságok (220). alá vettek volna.. Nem tsák, de az említett két tmokáimnak t. ií, az Fiam (na jk elmaradott árváik is. eltartására s felnevelésére magokat aj ánlyák, sőt kötelezik látván amannak tehetetlenségét, vagy tehetetlenségeket, a mint .hogy az említett kis örökségeket az árváknak már is prédálni vesztegetni kiváimyék; mellyet én nehezen szenvedek. Sőt ha halálom történik magam részemetis, azon unokáimnak s leányomnak Testálom. (221) Melyre nézve nagy alázatossággal, instálok.(222) Tekintetes Urak előtt, hogy ezen instantiamat, (223) s unokáim erárit-való jó indulatomat annyiba méltóztassanak Kegyes Füleikre venni, hogy ne engedjékaz .említett mostoháknak, hogy ugy szóllyak, kis unokáim örökségeket elprédálni, s engemet is a magaméból általok mint egy kiűzetni. Mely dolog eránt való Kegyes Resolutioját (224) s Atyai Favorát (225) a midőn . szívessen elvárnám, magamat minden jóknak kívánására kötelezem. K. Hegyes Dje 19 Juni. Ao. 758. (226) a T.(ekintetes) Urak(na)k és a T.(ekintetes) N.(emes) Deputátionak sok nyomorúságot szenvedett szolgája Szilágyi Gábor." * * * Egyoldalas, kézzel, papírra írt, egyaláírásos, eredeti kérelem. Szolnoki A. L. Jász-Kun-Kerületek levéltára, 1758. D. Capsa I. Fasc. 4. No. 42. * * * A Nagykunság végromlása 1683-ban kezdődött, amikor a török Bécs alá vonult. A szultáni fősereghez rendelt krimi tatár kán, Murád Giraj 1683. év nyarán a Nagykunságon keresztül vonulva csatlakozott a iőseréghez. Mikor Bécs alól viszszajöttek, szintén a Nagykunságon vonultak keresztül. A két tatárjárás alatt pusztult el az egész Nagykunság. Ekkor pusztult el örökre Kolbász városa, a Kolbász

1 szék főhelye, továbbá Asszony-szállás, Organda-Szent-Miklós, Kakát, Ködszállás, Bocsa, Magyarkd, tiegyesbpr, Marjalaka, Turgony, Móricz, Csorba, Kápolnás és számos más kun falu.A tatárjárás után új ellenség támadt, a rác. A rácok a törökök elől menekültek Magyarországra. Ä bécsi udvar, amikor Rákóczi 1703-ban a szabadságharcát megindította, egyik szövetségesét a kurucok ellen a rácokban találta. 1703-ban pusztították el a rácok először nemcsak a Kiskunságot, hanem a Nagykunságot is. 1704-ben újból becsaptak á Nagykunságba, s Karcagújszállást teljes egészében feldúlták. 1705-ben ismét betörtek a Nagykunság területére s Kunhegyest és Kunmadarast gyújtották fel: '". , , Ekkor a fejedelem az egész Nagykunság megmaradt népét a tokaji tábora melletti' Rhkämazra 'rendelte, minden lábasjószágával és értékesebb ingóságaival együtt. Rákóczi taktikája az volt, hogy az ellenség elől a lakosságot elmenekítette, $ a falvakat pusztán, üresen hagyatta, hogy így az ellenség élelmet ne találjon: igaz-ugyan,'hogy a falvakat az ellenség felperzselte, de legalább a lakosság megmenekült. ' '] ' , . .' Hogy mikor történt á Nagykunság lakosságának Rakamazra való kitelepítése, pontos• idejét nem'.'ismerjük, mindenesetre 1705-ben a kunok földjén - miután lakói elköltöztek; megszűnik az elet. ... ,. 219 Mint 220 Gyámságuk, oltalmuk 221 Hagyom 222 Kér, esedezik, könyörög 223 Kérvényemet, folyamodványomat 224 Elhatározását," végzését 225 Kegyét 226 Kunhegyes, 1758. év június 19. napján 6S